Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)

100. Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattára Ásatási Dokumentáció 1980-1981.

101. Az osztopáni rk. plébániahivatal iratai. FORSTER GYULA plébános szíves szóbeli közlése 1980-ban.

102. MAGYAR 1979/2. 22., 26. 116. jegyz., Rippl-Rónai Múzeum Régészeti Adattára 1970-es, 1978-as útijelentés.

105. A somogyi MAB, Szigetvári György támogatásával tatarozási munkát kezdett 1981- 82-ben a somogysámsoni plébános.

104. Somogy megye Tanács VB. illetékesei 1982-ben tervbe vették a helyreállítást, ld. MAGYAR 1982. 1-50.

105. SZABÖ J. GY. 1974. 28.

106. MAGYAR 1981. 17. 17. jegyz., a Koppány, a Jutas, a Fajsz-féle somogyi helynevekre hipotétikus magyarázatot ld. MAGYAR 1979/1. 49-56.

107. VÁRNAI DEZSŐ: Római kori kereskedelmi és hadiutak Pannóniában. Műemlékvédelem 1974/4. 203-213., és MAGYAR KÁLMÁN: Nagyatád és környékének története a középkorban. Kézirat 1982. 1-96. (Várostörténeti Monográfia, Nagyatádi Városi Tanács V. B. Előkészületben.)

108. SZABÖ J. GY. 1974. 46-47.

109. MAGYAR 1979/2., 8. még arra gondoltunk, hogy Bő és kísérete részt vehetett Koppány oldalán a harcban. Ugyanakkor feltételeztük azt is, hogy Fájsz, majd a Tarch'os ágbeliek, illetőleg Koppányék telepedtek a Bő- és Bogát-birtokra. Valószínűleg ezért nem „exponálták” magukat 997-ben Koppány oldalán, hiszen kiirtásukra, de központjaik elvesztésére nem került sor. Ez is bizonyítaná (többek között), hogy Somo- gyot az Árpád-háziak csupán a X. század közepétől szerezhették meg (MAGYAR 1979/1- 55- *5- jegyz.).

no. 1985-85 között elsősorban a most megtalált Bő falut kívánjuk régészetileg kutatni. Ezúton kívánunk köszönetét mondani munkánk támogatóinak: a kaposvári Járási Tanács Hivatalának, a somogyi MAB-nak, Lantos Józsefnek és ásatási brigádjának, STAMMLER IMRE iskolaigazgatónak, valamint a grafikai munkáért M. HROTKÓ ZSUZSA régész-grafikusnak.

39