Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)

FORRÁSOK SOMOGY HONFOGLALÓ NEMZETSÉGÉRŐL (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.) MAGYAR KALMAN Bevezetés A magyar történelem-kutatás alapvető kérdései közé tartozik a honfogla­lás, az államszervezés menetének a vizsgálata. Kik és milyen szervezeti egység­ben helyezkedtek el a Kárpát-medence területén? S létezett-e a nemzetségi szer­vezet vagy csupán a törzsi szervezet dominált? Az ezzel a korszakkal foglalkozó Györffy György szerint1 „egy-egy megyé­ben, illetőleg a korai vármegyében egy-egy nemzetség lehetett az ősfoglaló.” Ugyanakkor Györffy a nemzetségek ismérveit, jellemzőit abban látja, hogy „va­lamely nagynevű őstől származtatták magukat, közös nemzetségnevük és címerük van, öröklött családi birtokukat nemzetségi fogon birtokolják, a nagyobb nem­zetségek vagy kiemelkedő nemzetségtagok nemzetségi monostort építenek, ezt közösen birtokolják s ide temetkeznek, illetőleg a jellegzetes személynevek is­métlődnek a nemzetségben.”2 Szerinte a X. századi nemzetségi szervezet folytatói bizonyos (középkori) nemzetségfői genusok. Hasonló a véleménye Fügedi Erik­nek, aki szerint „a nemzetségi összetartozás tudata Magyarországon nem a 13. században született meg, már a honfoglalás előtt megvolt, s éppen a honfoglalás története, a vezéri nemzetségek totem-tisztelete volt kifejezője.”3 Ezzel szemben Kristó Gyula úgy vélekedik,4 hogy „önmagában nehezen hihető, hogy a magyar állam megteremtésével együtt járó változások... alig éreztették volna hatásukat a magyar nemzetségi szervezeten, s hogy bizonyos nemzetségfői genusok a X. századi nemzetségi szervezet” folytatói „lehetnének.” Nem akarjuk és nem is lehet az érvek és ellenérvek összes változatát idéz­ni, a lényeg az, hogy még számos történész és régész képvisel egymással ellent­mondó nézeteket a fenti kérdésekben. Somogy megye esetében mi az alábbi - a korai nemzetségi szervezetet is érintő - kérdések vizsgálatát tűztük ki alapcélul: i. Vajon az Árpádok szállhatták-e meg területünket 900 után? Ha igen, akkor Somogy megye nem egy nemzetségi területből alakult 1000 után várme­gyévé! S ha nem az Árpádok az első megszállók, akkor ki (vagy kik?) lehetett (lehettek!) a megszálló(k), illetőleg meghatározható-e a megye első névszerint ismert honfoglaló nemzetsége? Vizsgálható-e ez egyáltalán a jelenlegi kutatásaink alapján? 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom