Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Andrássy Antal: Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július)
ingóságainak az elrejtését. Kimondottan konyhai, háztartási eszközöket vett megbízásból március 21-én magához a fonyódi Cz. Istvánná a budapesti zsidó ismerősétől. A csendőrörsöt a „névtelen levélíró arról értesítette, hogy ... zsidó vagyont rejtegeti”. A házkutatáskor feltalált tárgyak elrejtésének vádja alól az idős asszony úgy menekült meg, hogy a községi jegyző „igazolta” a korábbi bejelentését.39 Április 20-án a fonyódi vegyeskereskedők üzleteit túrták fel a csendőrök és ott minden élelmiszermennyiséget lefoglaltak, illetve elvittek.40 Április 16-án Lengyeltótiban végzett „felderítő házkutatást” a csendőrség a zsidó lakásokban. Ekkor Kertész Karolin fűző- és kalaposiparos ellen indítottak eljárást, mivel fivére kályhásműhelyében találták meg az ő használati cikkeit. A csendőrőirs parancsnoka a 400 pengőnyi „elrejtett” áruért az internálását kérte. A főszolgabíró május 6-án rendőrhatósági őrizet alá helyezte, és május 23-án ezért a kistarcsai internálótáborba került.41 Jelinek István 19 éves balatonszemesi lakost azért in- temáltatta a főszolgabíró május 15-én a csendőrségi feljelentésre, mivel a beszolgáltatott rádiója nem volt üzemképes, abból egy lámpa hiányzott.42 Április 19-én Rozenberg Jenő gamási kereskedőnél talált dióbelet és mákot kobozták el.43 Ba- latonszemesen április 20-án Sauber Ármin rőföskereskedő lakásán találtak különféle ruhaanyagot, amiért internálását javasolta a csendőrség.44 Öreglakon április 20-án Fuchs Ferenc fűszerkereskedőnél másfélórás kutatás után a csendőrök semmiféle elrejtett árut nem találtak.45 Április 26-án Steinitz István somogyvá- mosi bérlőnél a háromórás kutatás, másnap Weisz Gézáné fűszerkereskedőnél szintén a háromórás házkutatás nem vezetett eredményre.46 Március 29-én Deusch Jenő látrányi bérlőnél is kutattak. A „bizalmas értesítés” szerint „kastélyában és pincehelyiségeiben nagy mennyiségű közszükségleti cikk és gépkocsigumi van elrejtve.” A kétórás házkutatás eredménytelenül végződött.47 A feljelentések mögött sokszor a bosszú működött. Április 21-én Buzsákon feljelentették Goldman Sámuelné hadiözvegy trafikosnőt, hogy áruját elrejtette. „Az elrejtett trafikból a környékbeli zsidókat látta el bőségesen trafikkal, míg a nem zsidó származásúnkat pedig több esetben elbocsátotta, hogy nincs áruja.” A csendőrök előtt mindenki Goldmanné mellett volt, csupán egyetlen iparosse- véd vallott ellene, egy esetet ismertetve. A csendőrőrs parancsnoka Goldmanné engedélyének azonnali megvonását kérte a főszolgabírótól.48 Április 2 i-én Osztopánban „bizalmas értesülés” után a csendőrök Zuk- man Sámuel lakásán kutattak elrejtett holmik után, miután testvérénél Pusztakovácsiban sem vezetett a házkutatás eredményre.49 Sonnenschein Tibor fonyódi lakos ellen pedig azért indítottak eljárást, mert március végén egyik pesti munkaszolgálatos bajtársával feleségének 1 pár cipőtalpat küldött, amit a vonaton a fonyódi csendőrök a szennyesruha mellett megtaláltak. Sonnenschein ellen 1944. október 30-án az eljárást azért hagyták abba, mert ismeretlen helyen tartózkodott.50 Az üldözöttek elleni feljelentések nemcsak a magyar szervekhez, hanem a német megszállókhoz is érkeztek. így érkezett Zs. J. nagybajomi lakos július 3-i levele a kaposvári német katonai parancsnoksághoz, melyben Dobis Jánost jelentette fel, hogy átvette Balázs László helyi zsidó bútorát. A nyomozás nem igazolta a feljelentőt, kiderült, hogy a feljelentés csupán a bosszú műve volt.51 Jozó László lengyeltóti vegyeskereskedőt a németek feljelentésére azért helyezte a főszolgabíró rendőrhatósági felügyelet alá, mert március 20-a után Schlesinger Kálmántól - hat csomagban - postán kapott ruhaneműket. A Jozó lakásán megjelent 339
