Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Andrássy Antal: Zsidóüldözés Somogyban (1944. március-július)
Májusban a kaposvári ügyvédi kamara 54 ügyvédet török nem árja származása miatt tagjai sorából.25 Rövidesen sor került a zsidó orvosokra is. Május derekán az alispán táviratilag kérte a városi tisztiorvostól a zsidó orvosok létszámát, az orvosi rendelőik nyilvántartását pedig a rendőrkapitány. A polgár- mester szerint Kaposváron 32 nem zsidó és 25 zsidó orvos volt, akik közül 5 ekkor volt munkaszolgálatos.26 Április elején valamennyi zsidó orvost alispáni rendeletre (4154/2/1944. sz. alatt) közszolgálatukból el kellett bocsátani. Így csakhamar a csőd szélére került a városban az orvosi ellátás. Ezért ezután munkaszolgálatra hívták be őket, igen gyakran a volt munkahelyükre. Vidéken különösen tragikus volt a helyzet, mivel a körorvosok jelentős része katonai szolgálatot teljesített. Áprilisban Márványi József porrogi körorvost, több kórházi orvost, köztük dr. Wirth Ferencet és dr. Magyar Jenő fül-gége szakorvost mentesítették, illetve rendelték munkaszolgálatra.27 A megyei tisztifőorvos az alispánnak arra panaszkodott, hogy a zsidóorvosok elbocsátása mellett még 5 gyógyszertárt is ideiglenesen be kellett zárni, mivel a körzetekben nem volt elegendő gyógyszerész.28 Május 23-án elrendelte az alispán, hogy a zsidó orvosi lakásokat, rendelőket elsőként „keresztény hatósági orvosoknak biztosítsák.” Ingóságaik kö"- zül „ ... az egészségügyi célokat szolgáló - röntgen, ekg, orvosi műszerek, gyógyszereket azonnal válasszák ki és azt a megye székhelyén raktározzák.” Másnap ezeket az eszközöket a kórházi igazgatónak kellett beszolgáltatni.29 A német megszállás után a hatóságok zár alá vették az izraelita egyesületek vagyonát. Az április 6-án, a rendeletileg feloszlatott Kaposvári Izraelita Szentegylet 8875,05 pengős vagyonát május 11-én elkobozták. A Barcsi Cinoista Szövetség Szervezetének vagyonát, valamint a többi egyesületét az alispán nem tudta meghatározni, mivel azok csak jelentéktelen ingóságokkal rendelkeztek.30 A személyi korlátozások közé tartozott az április 5-én az 1270. ME rendelet alapján életbelépett utazási korlátozás. A csillagviselésre kötelezett személygépjárművet nem használhatott, csak a rendőrség, a csendőrség, illetve a főszolgabírók által meghatározott útra és időtartamra szóló engedély alapján utazhatott közforgalmú vasúton, hajón, illetve társasgépkocsin.31 Az engedélyhez azonban 10 pengő beadványi, kiadáskor pedig 20 pengő kiadmányi illetéket kellett lefizetni. Április elején tovább keresik Kaposváron a rádiókat, sőt az antennákat is leszerelték a zsidó tulajdonosoknál. A kaposvári rendőrkapitány még a keresztény házaknál is megtiltotta a zsidók rádióhallgatását. A rendőrkapitány kijelentette, hogy „a törvény teljes szigorával járunk el mindazok ellen, akik zsidóknak módot adnak arra, hogy a rádiót hallgathassák! De nemcsak a zsidókat vonjuk eljárás alá, hanem azt a keresztényt is, aki a cselekményt elköveti!”32 Majd a kereszténynek átadott zsidó rádiókat is követelik bejelenteni Kaposváron.33 Elrendelik a városban azt is, hogy május i-től zsidók a piaci napokon csak délelőtt 1 óra után vásárolhatnak, amikorra elfogy a piaci áruk többsége.34 Ugyanakkor országos rendeletre csökkentették a zsidók élelmiszer fejadagját. Április 8-án kezdődött a Kiürítési Kormánybiztosság 349. számú rendeletére az internálás. Az 1943 decembere óta az állandó lakásukból elköltözött zsidókat azonnal: „ki kell lakoltatni, őrizetbe kell venni őket és az illetékes állandó rendőrhatóságoknak kell átadni.” Ugyanakkor elrendelték a csendőrőrsöknek, hogy a „ . . . rendeletben meghatározott zsidóknál, illetve azok felkutatására, a rejtegetőknél házkutatást kell tartani. Állandó lakhelyükre elszállítandó zsi337
