Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Szili Ferenc: Adatok a kaposvári 10. tüzérezred doni tragédiájához (1942-1943)

tünk és jelentettem, hogy a kutatás eredménye semmi. Sorsunkat és őrzésünket, mint már annyiszor a jó Istenre bízva, lefeküdtem. Hogy eddig nem történt ba­junk, csakis annak tulajdonítom, hogy nem akartak a partizánok bennünket bán­tani. VII. g. Pihenő a továbbiakig. Szép meleg idő. Estefelé Schamschula szá­zados úr jött ki, és itt aludt nálunk, hogy végre egy nyugodt, rendes éjjele le­gyen. Ilyen messziről igen élvezte, mikor Kurszkot bombázták. VII. 10. Pihenő. VII. 15. 11-én váratlanul elindultunk. Aznap Krasnikowban éjjeleztünk. Az autót a hadosztály elvette. Vége a kényelmes utazásnak. Menet közben Gorki községnél, a Isejmbe fürdés közhen belefulladt Harag András szakaszvezető. Még Győrből ismertem, kiképző volt a karpaszományos iskolán. Erdélyben Oláh- szentgyörgyön találkoztam vele, most meg velünk jött el. 12-én Isolurewi, Michajlowkán voltunk, 13-án Iswiner, 14-én Lobowskoje- Dwori. Rettenetes zivatar volt két alkalommal is. Ma is már kétszer esett az eső. Utána süt a nap, mintha nem is esett volna. Ez így változik többször is. Délben kaptuk váratlanul az indulási parancsot. VII. 11. 15-én délután indultunk tovább Michajlowkara. Másnap, 16-án Karaskojara. Ez Sztarij-Oskol mellett egy falu. 17-én pihenőnap. 18-án Sztarij- Oskolon keresztül menet Wolokonowka mellé. Elhaladtunk egy megsemmisített orosz hadosztály mellett. Rengeteg elhányt felszerelés, hullaszag és temebetlen hulla. Kb. 12 naposak lehettek. Egészen barna vagy feketék voltak. Találtam gyújtópalackokat. Összetörve szépen égtek. A menet igen erős volt, igen mere­dek huzatóval. Suhay Imrével találkoztam. Pár szót beszéltünk is. A páncélos hadosztállyal van kint. 19-én menet Tschernjankán át. . . Hosszú szakaszon mély homok, erős meleg. A lovak döglenek, mint a legyek. A 7. üteg lemaradt tőlünk, nem bírt jönni. Táborhelyünkön egy embert a 2. ütegből (Andor Ferenc őrv.), aki menet közben meghalt, eltemettünk. 20-án menet Lubannojéra. A 7. üteg egynapi járó­földre vánszorog mögöttünk. 21-én menet I. . ,-,re. Este és éjjel nagy eső. Az utat szerencsésen feláz­tatta. A lovaknak a sár különösen jól esik. 22-én menet Osztrogorszkba. Sár, eső, emelkedik. Lovak döglenek. A mai napon a hadosztály még éjjeli menetet akar csináltatni velünk. Nevetséges ötlet, hiszen már alig vánszorgunk. VII. 23. Pihenőnap. Igen nehezen lehetett kicsatázni. Felfedezünk egy laktanyában jó kocsikenőcsöt, két hordóval. Megrakodunk belőle alaposan, amit pedig magunkkal hoztunk, azt kiöntjük, mert az rosszabb mintha a tengelyeket homokkal kennénk. VII. 14. Menet, irány Pawlowdk. Útközben, dél felé hirtelen állj, majd irány É. Itt fognak bevetni bennünket. b) A Don-menti védelmi állások kiépítése. Vili. i. Június 26-án beérkeztünk Liskibe, Svoboda elé állásba. A 175/II. német tüzérosztagot váltottuk le. A németek már mgeszervezték a gazdaságot. Volt hátul a mozdony-állásukban Popasnyban (Liski D 8 km) 120 tehenük. Ezt átadták nekünk. Vajat, túrót, tejet kaptunk most onnan és néha tojást is. Saj­nos osztoznunk kell a huszárokkal ezen, mert ők is oda jöttek. Parancsnokuk a 320

Next

/
Oldalképek
Tartalom