Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
L. Nagy Zsuzsa: Kisiparosok és kiskereskedők Somogyban a két háború között
A kereskedelemben önállóként más csoportok is résztvesznek I92O 1930 1941 Kofák és egyéb utcai, piaci árusok 195 226 229 Házalókereskedők 158 198 130 Ügynök, alkusz 150 128 147 összesen: 503 5 52 ;o6 Így tehát az önálló kereskedők száma végül i,s 1920-ban 1 737, 1930-ban 2 201, 1941-ben 2 652. Vannak azonban, akik nem fő, hanem mellékfoglalkozásukat tekintve önálló kereskedők. Számuk 1920-ban 347, 1930-ban 508,55 s egy részük a tulajdonképpeni kereskedők számát szaporítja. (Ez jórészt magyarázza a vállalatok és a kereskedők száma közötti eltérést.) De a kereskedők kapcsán gondolnunk kell azokra az iparosokra is, akik részben maguk is kereskednek, amennyiben saját termékeiket árulják műhelyükben, vagy piacokon, vásárokon, alkalmanként esetleg a megye határain kívül eső falvakat is felkeresve (fazekasok, cipészek, csizmadiák stb.). Őket azonban számszerűen nem tudjuk elkülöníteni. A kereskedők számának állandó növekedése nem hagy kétséget afelöl, hogy ez a pálya egyre több embert tudott eltartani s így vonzereje az egész korszakban érvényesült. E helyzet kialakulásában a lakosság számbeli gyarapodása távolról sem játszott kizárólagos szerepet. Nem volt kevésbé fontos, hogy megnőtt a lakosság vásárólereje és igénye, a parasztság is nagyobb mértékben elégítette ki szükségleteit üzleti, bolti áruval, mint korábban. Ilyen tekintetben figyelemre méltó, hogy a házalókereskedők - ide értve a cserekereskedőket is - száma az 1930-as felfutás ellenére 1941-re mélyen az 1920-as alá esett vissza, miközben az üzletek, a tulajdonképpeni kereskedők száma emelkedett. A kereskedelem fejlődését mutatja, hogy ezer lakosra jut 1920-ban 1930-ban 1941-ben tulajdonképpeni kereskedelmi vállalat 4,2 5,6 6,3 önálló kereskedő 4,7 5,7 6,8 (Az önálló kereskedőknél együtt számoltam a tulajdonképpeni kereskedőket a kereskedők más csoportjaival, de mellőztem a me'lékfoglalkozásban önállókat.) A kiskereskedők társadalma sok és sokféle csoportból tevődik össze, s ezek a kereskedelem egészében különböző feladatokat látnak el. E különbségek maguk is több területen mutatkoznak. így a kereskedés módjában, a munkavégzés nehézségében, ami nyilvánvalóvá válik, ha egy városi üzlet tulajdonosát egy piaci árussal vagy házaló kereskedővel vetünk egybe. Erőteljesek az anyagi, a jövedelmi különbségek, amelyekhez még a nagyon is eltérő társadalmi tekintély járul. A Kaposvár belvárosában lévő divatáru üzlet tulajdonosát, mégha alkalmazottat nem is tartott, társadalmi állását tekintve egy világ választotta el a házaló vagy cserekereskedőtől az esetben is, ha utóbbi netán anyagilag eredményesebb volt. Ha az iparhoz hasonlóan nem is tudjuk bemutatni, hogyan oszlottak meg a kereskedelmi vállalatok az egyes főcsoportok szerint, s hogy azokon belül mi258
