Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Király István: Somogy megye uradalmainak fejlettsége az első világháború előtt
Gazdaságtípus Kettes eke Hármas eke Trieur Kultivator Vető gép szórva sorba 100 kát. h. alatt 270 22 321 91 56 IOI 100 kát. h. felett 1693 991 419 983 189 00 V» 00 Járgány Cséplő szekrény Rosta Mélyítő eke Töltögető eke Szecskavágó 100 kát. h. alatt i 921 1833 7 Mi 174 2 987 4 503 100 kát. h. felett 299 57 971 402 989 547 Répavágó Kukoncamorzsoló Daráló Borona fa vas Henger sima fogas 10 j kát. h. alatt 1170 268 140 18 799 1355 1083 160 100 kát. h. felett 795 352 193 3 784 2 006 1658 9 5 9'*3 Az 1885-ik évi állapothoz viszonyítva a növekedés legfőbb jellemzője volt az eszközök számának és féleségének nagyfokú fejlődése. De ami a legérdekesebb és egyben a legfontosabb, hogy ezen sokféle mezőgazdasági eszköznek a megjelenése egy folyamatot takar: a mezőgazdasági munkák kis gépesítését. Teljes gépesítés csak a cséplésben volt, ugyanis a gőzcséplőgépek fokozatosan átvették a gabona zömének eddigi lassú cséplését. Bár igaz az is, hogy a járgá- nyos cséplőgépek a parasztgazdaságokban szintén szaporodtak, ez azonban egy átmeneti állapot volt; még 1895-ben nem jelentek meg azok a bérért cséplő gépek és tulajdonosok, akik később igazi, jól menő falusi egzisztenciát teremtettek a gabona csépléséből. (A járgány a ló vonóerejére készített olyan eszköz, amely a ló körbejárását forgó mozgássá alakította át.) Ezek a járgányok a századforduló után már nem cséplőszekrényeket hajtottak, hanem szecskavágókat, répavágókat, sőt körfűrészeket, kukoricamorzsolókat, darálókat stb. Természetesen a szecskavágók, a répavágók és a kukoricamorzsolók még sok esetben kézi hajtásnak, de mindez nem sokat változtatott a kisgépesítés jellegén. Nagyon érdekes és jellemző, hogy Somogy megyében 1895-ben még egy benzinmotor fordult elő. (Az a meglepő, hogy a friss találmány ilyen gyorsan kapott helyet Somogy mezőgazdaságában.) Ez az egy benzinmotor természetesen az 1000 holdon felüli kategóriában fordult elő. Sajnos a parasztgazdaságokra vonatkozóan nem áll olyan statisztika rendelkezésre, amely a motorikus erő alkalmazását ábrázolná az első világháború előtt. Az uradalmak ilyen irányú fejlődése viszont megismerhető a megye monográfiájának adataiból, amely adatok 1912-re vonatkoznak: Gőzcséplőgép Motorok ^ „ , Motoros Gozeke , eke Kévekötő Marokrakó Uradalmak 159 6 20 5 125 5J34 Nyolcvan somogyi uradalomból gyűjtöttek adatokat. Ezek az uradalmak a megye mezőgazdaságilag művelt területeinek egyharmadát birtokolták. A több 238
