Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)

Kanyar József: Népoktatás Dél-Dunántúlon a két Ratio között (1777-1806)

megyéé. A helységenkénti adatok tendenciákat mutattak a számukra a számok használatának minden korlátja ellenére. Hiszen pl. a 105,95%-os ellátottságéi Veszprém megyében kevesebb gyermek jutott egy tanítóra (213,97), mint a 134,24%-os Fejér megyében (276,95), amelynél még a 109,63%-os Komárom megye aránya is jobb (317,71) volt. Az Alföldön Szabolcs megyében 241,86 gyerek jutott egy tanítóra, jóllehet ellátottsága csak 81%-os volt, míg a 133,33%-os ellátottságéi Csanádban egy tanító átlagosan 662 gyermeket tanított.

JEGYZETEK

1. Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotok okairól. Apáczai Csere János válogatott pedagógiai müveit összeállította, a nevezetest és a jegyzeteket írta, a latin szövegeket fordította Orosz Lajos. Bp. én. 168. o.

2. OL. Conscriptio portarum in Cottu Simighiensi. Fase. A. 2660. p. 3-54.

3. HORVATH J. GYULA: A pécsi egyházmegye népoktatásának kibontakozása a török után. Kézirat.

4. FOLDVARY ANTAL: A magyar református egyház és a török uralom. Bp., 1940. 170. o.

5. FÖLD VARY ANTAL: i. m. 150. o.

6. THURY ETELE: A magyar protestáns Egyházi és Iskolai Figyelő. 1885. 360. o.

7. FÖLDVÁRY ANTAL: i. m. 170. o.

8. MALYUSZ ELEMÉR: A türelmi rendelet. Bp., 1939. 51. o.

9. TmL. Közgyűlési irataiból (8/1770/7) idézte HAJDÚ LAJOS: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna megyében (1770-1790.) In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. IX. (1979) 108. o.

10. Vö. KOSÁRY DOMOKOS: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980. 464. o.

11. OL. C-69. 1789. XI. o. 3. pos. 73. sz. jelentésre hivatkozva közli HAJDÚ LAJOS: Az alsófokü népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790) c. tanulmányában. In.: Tanulmányok Tolna megye történetéből. IX. Szekszárd, 1979.

12. Kgy. jkv. 1792. I. k. 615. o.

13. OL. 73. Sehol. nat. No. 3. 1789.

14. Ö. 124.

15. HAJDÚ LAJOS: i. m. 155. o.

16. HAJDÚ LAJOS: i. m. 158. o.

17. MÁNDOKI LÁSZLÓ: Egyház- és oktatástörténeti adatok Siklósról. Baranyai Helytörténetírás. 1981.

18. Vö. TÖTHNÉ POLONYI NÓRA: A református egyház küzdelme önálló iskolaügye védelmében (1790—1848). — Forrástanulmány a Ráday Levéltár iratai alapján. — Kézirat.

19. BODOLAY GÉZA: Márton István professzorsága idején (1790-1831). In: A pápai kollégium története. B_p., 1981.

20. Vö. TÓTHNÉ POLONYI NÓRA: i. m. Kézirat.

21. HAJDÚ LAJOS: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp., 1982. 219. o.

22. Az Instrukció főbb rendelkezéseinek részletes ismertetését lásd HAJDÚ LAJOS: Az alsófokú népoktatás fejlődése Tolna vármegyében (1770-1790). Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. kötet. Szekszárd, 1979. Kivonatos ismertetését pedig ugyancsak HAJDÚ LAJOS: A tanügyi igazgatás megszervezése és működésének első 15 éve Magyarországon (1776-1790). Levéltári Szemle 1/1978. szám.

23. Csaknem szó szerint jelentkeznek ezek az instrukciók az 1845-ös elemi iskolai szabály- rendelet 12., 14., 15. és 49. §-aiban.

24. HAJDÚ LAJOS: A tanügyi igazgatás megszervezése és működésének első 15 éve Magyarországon (1776-1790). Levéltári Szemle XXVIII. évf. 1/1978. szám.

25. Kgy. jkv. 1796. ápr. 19.

26. Kgy. jkv. 682/1796. szept. 12.

27. Kgy. jkv. 875/1802. szept. 2.

28. Kgy. jkv. 174/1807. márc. 9.

210