Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 15. (Kaposvár, 1984)
Magyar Kálmán: Források Somogy honfoglaló nemzetségéről (Adatok a magyar nemzetségi szervezet középkori történetéhez 1.)
A másik nemzetségi központ, Kysbw mellett lévő Tikos (Tykos falunál 1324-ben szerepel a bew-i Szent Kereszt monostor földje. 1534-ből ismert ugyancsak a közeli Sámsonon (Somogysámson) a bői prépostság birtoka, ahol 14 adófizető, 2 szegény és 6 puszta telke van.57 Vagyis Tikoson, Sámsonban és talán másutt is rendelkezett birtokkal, illetőleg a korai időben szolgálónépekkel.58 Fontosnak látszik a bői préposttal kapcsolatban 1377-ben szereplő bői Deák András. A deák előriév egy litterátust, illetőleg jogot végzett egyént sejtet. Hiszen éppen az Anjou-kort jellemzi a „világi litteratus” deákság nagy tömegű fellépése... az egyetemeken világi jogot elsajátító deákok szórványosan feltűnnek még a konvent jegyzőségekben, de legfőbb terük a prókátorkodás. Ilyen jogot ismerő „deák” lehetet* a bői Deák András is, aki talán a monostor konventjénél állhatott alkalmazásban. Ez azt jelentené, hogy ebben az időben írásbeli-jogi gyakorlat is folyt a monostorban, ami hiteleshely szerepéhez szolgáltatna újabb adatot(?).59 A hasonló somogyvári és más példák miatt ezen nem is lehet csadálkoz- ni. Már azért sem, mivel a Bő nemzetség közelben, Sörnyén élő jeles tagja, a monostor egyik kegyura: Miklós fia Mihály országbírói, nádori ítélőmester a magyar hazai jog gyakorlatának egyik legkiválóbb ismerője volt. S ilyen minőségében magisteri címét valamelyik külföldi, akár olasz egyetemen is szerezhette,60 ahol a korban - többek között — a deáki, a litteratusi képzések folytak. A különböző udvari (nádori, országbírói, tárnokmesteri stb.) tanácsban szereplő nagyúr támogathatta kegyúri monostorát egy olyan jogvégzett deák ajánlásával, mint amilyen András is lehetett.61 S aki a monostor birtokügyeinek, írásbeli, jogi tevékenységének intézése, képviselése mellett a Bő nemzetség hasonló ügyeinek, jogászi teendőinek is ellátója lehetett. A fentiek alapján úgy véljük, hogy sikerült - a források alapján - valószínűsíteni, hogy a Bő nemzetségnek Bőn (Bűn), valószínűleg már a XI-XII. században állt a Szent Kereszt tiszteletére szentelt, ismeretlen szerzethez tartozó prépostsága. Bő pedig a nemzetség Árpád-kori birtokközpontja volt, amelynek jelentőségét, nagyságát s másik nemzetségi központnak, Kisbőnek megléte bizonyítja.62 Magában Bő, Bü (Bún, Byw) helységben pedig már 1333-1335 között létezett a somogyi főesperesség egyik parochiája. A Bő falu plébániáját a XV. század végén és a XVI. század elején is említik. Vagyis kétségtelen, hogy a nemzetségi központ kegyúri Szent Kereszt egyháza mellett a faluban egy másik egyház, a plébániatemplom is állt.63 6. A bői Szent Kereszt egyház ásatása A fontos bői nemzetségi központ régészeti feltárását 1979 nyarán kezdtük el a mai Bodrog községhez tartozó Alsó-Bü pusztán...61 (5. ábra) A terepalakulatok alapján jól kirajzolódó nagyobb építményt65 - már a helyszínelések során - a Szent Kereszt egyház helyének tartottuk. Az épület alapjai a földúttól északra, a Petőfi utca dombját ÉNy-ról határoló, völgy mögötti kiemelkedésen álltak. Ahol a XX. század elejétől kezdve az ötvenes évekig bezárólag - földhordás, szőlőtelepítés közben - falakat, csontvázakat találtak.66 13
