Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
A miniszter a vidéki s nem állami közgyűjtemények felügyeleti jogát - így a megyei könyvtár fölöttit is - magának tartotta fenn. A könyvtár felügyeletével a múzeum egyesületet óhajtotta megbízni, s az építendő kultúrpalota mozgalomban a cél érdekében kívánatosnak tartotta valamennyi kulturális egyesület tevékenységének összehangolását. A minisztérium csak a kultúrpalota felépítéséig tartotta kívánatosnak a két könyvtár együttműködését a gimnázium épületében. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy külön funkciót töltsön be mindegyik könyvtár. A megyei könyvtár államsegélyezését csak abban az esetben helyezte kilátásba, ha annak fenntartására helyi érdekeltség vállalkozik. Javasolta és sürgette az új könyvleltár elkészítését a Tanácsköztársaság idején Neubauer Ferenc által - akkor már nemzetgyűlési képviselő - elkészített leltár alapján. Még ugyanezen évben a miniszter 7 " az alispánt a vármegyei könyvtár rendezésérc utasította. A rendezést a gimnázium tanári kara a tanulóifjúság segítségével magára vállalta a húsvéti szünidőben. Az alispán azonnal utasította w Molnár főlevéltárnokot a könyvtár leltárának az elkészítésére, hogy abból mindenkor megállapítható legyen: milyen könyvek hiányoznak és tűntek cl a vármegyei könyvtár anyagából? A miniszteri elvi útmutatás után a gimnázium igazgatósága is sürgette a kulturális s főleg a könyvtárakat fenntartó egyesületek közös megbeszélésre való összehívását (Nemzeti Casino, Hivatalnokok Társasköre, Katholikus Kör stb.), mivel - hangzott az indokolás - „egy vármegyei közkönyvtár jövőjének megvitatásánál fontos lenne tudni, milyen állapotban vannak ma a városban található, illetve működő könyvtárak, mekkora a könyvállományuk, milyen folyóiratokat járatnak?" Jól látta a gimnázium tanári kara, hogy a jelentős kulturális közügy jövőjére nézve nélkülözhetetlenül szükséges és hasznos a városban működő könyvtárak közti érintkezés és együttműködés. Az összehívott értekezleten (Szabó Alajos, Pongrácz Károly, Gönczi Ferenc, Róder Pál, Vas Miklós, Császik István, Molnár István, Neubauer Ferenc és Szabó Béla) megállapították, hogy a közkönyvtár megnyitására a gimnázium épülete nem alkalmas. A bizottságban a múzeumalapító Gönczi Ferenc a megyeházát tartotta egyedül alkalmasnak a könyvtár befogadására. Lényegében mit sem mozdult ekkor még előre a könyvtár ügye. A kultuszminiszternek újból sürgetnie kellett a közigazgatási bizottságnál a két könyvtár különválasztását. 49 A megye - megfelelő helyiség hiányában - a felépítendő kultúrpalotára való hivatkozással halogatta a könyvtár megnyitását, holott jól tudta, hogy annak kivitelezésére - az adott gazdasági viszonyok között - gondolni sem lehetett. Mégis elrendelte véghatározatában 50 a két könyvtár szétválasztására vonatkozó munkálatokat és dr. Weissenbach Iván vármegyei főjegyzőt és dr. Molnár István főlevéltárnokot bízta meg a megye tulajdonjogának a tisztázásával. Egyben - a könyvtár történetében másodszor - a Fővárosi Könyvtárhoz fordult megfelelő szervezési szabályrendelet, nyomtatványok, katalógusok stb. mintapéldányainak a beszerzéséért és a két főtisztviselőt tanulmányútra küldte a fővárosba a Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Könyvtár kezelésének és modern katalogizálásának helyszíni tanulmányozására, miután a Nemzeti Múzeum is éppen ekkor dolgozta át anyagát a legmodernebb kezelési rendszerre s így kívánatos volt annak eredményeit átvenni annál is inkább, mivel - tervek szerint - a vidéki könyvtárak is a Gyűjteményegyetem felügyelete alá kerültek. Weissenbach
