Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

A miniszter a vidéki s nem állami közgyűjtemények felügyeleti jogát - így a megyei könyvtár fölöttit is - magának tartotta fenn. A könyvtár felügyeletével a múzeum egyesületet óhajtotta megbízni, s az építendő kultúrpalota mozgalomban a cél érdekében kívánatosnak tartotta valamennyi kulturális egyesület tevékeny­ségének összehangolását. A minisztérium csak a kultúrpalota felépítéséig tartotta kívánatosnak a két könyvtár együttműködését a gimnázium épületében. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy külön funkciót töltsön be mindegyik könyvtár. A megyei könyvtár államsegélyezését csak abban az esetben helyezte kilátásba, ha annak fenntartá­sára helyi érdekeltség vállalkozik. Javasolta és sürgette az új könyvleltár elké­szítését a Tanácsköztársaság idején Neubauer Ferenc által - akkor már nemzet­gyűlési képviselő - elkészített leltár alapján. Még ugyanezen évben a miniszter 7 " az alispánt a vármegyei könyvtár ren­dezésérc utasította. A rendezést a gimnázium tanári kara a tanulóifjúság segítsé­gével magára vállalta a húsvéti szünidőben. Az alispán azonnal utasította w Mol­nár főlevéltárnokot a könyvtár leltárának az elkészítésére, hogy abból mindenkor megállapítható legyen: milyen könyvek hiányoznak és tűntek cl a vármegyei könyvtár anyagából? A miniszteri elvi útmutatás után a gimnázium igazgatósága is sürgette a kulturális s főleg a könyvtárakat fenntartó egyesületek közös megbeszélésre való összehívását (Nemzeti Casino, Hivatalnokok Társasköre, Katholikus Kör stb.), mivel - hangzott az indokolás - „egy vármegyei közkönyvtár jövőjének megvi­tatásánál fontos lenne tudni, milyen állapotban vannak ma a városban található, illetve működő könyvtárak, mekkora a könyvállományuk, milyen folyóiratokat járatnak?" Jól látta a gimnázium tanári kara, hogy a jelentős kulturális közügy jövőjére nézve nélkülözhetetlenül szükséges és hasznos a városban működő könyv­tárak közti érintkezés és együttműködés. Az összehívott értekezleten (Szabó Alajos, Pongrácz Károly, Gönczi Fe­renc, Róder Pál, Vas Miklós, Császik István, Molnár István, Neubauer Ferenc és Szabó Béla) megállapították, hogy a közkönyvtár megnyitására a gimnázium épü­lete nem alkalmas. A bizottságban a múzeumalapító Gönczi Ferenc a megyehá­zát tartotta egyedül alkalmasnak a könyvtár befogadására. Lényegében mit sem mozdult ekkor még előre a könyvtár ügye. A kul­tuszminiszternek újból sürgetnie kellett a közigazgatási bizottságnál a két könyv­tár különválasztását. 49 A megye - megfelelő helyiség hiányában - a felépítendő kultúrpalotára való hivatkozással halogatta a könyvtár megnyitását, holott jól tudta, hogy annak kivitelezésére - az adott gazdasági viszonyok között - gon­dolni sem lehetett. Mégis elrendelte véghatározatában 50 a két könyvtár szétválasz­tására vonatkozó munkálatokat és dr. Weissenbach Iván vármegyei főjegyzőt és dr. Molnár István főlevéltárnokot bízta meg a megye tulajdonjogának a tisztázá­sával. Egyben - a könyvtár történetében másodszor - a Fővárosi Könyvtárhoz fordult megfelelő szervezési szabályrendelet, nyomtatványok, katalógusok stb. mintapéldányainak a beszerzéséért és a két főtisztviselőt tanulmányútra küldte a fővárosba a Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Könyvtár kezelésének és modern ka­talogizálásának helyszíni tanulmányozására, miután a Nemzeti Múzeum is éppen ekkor dolgozta át anyagát a legmodernebb kezelési rendszerre s így kívánatos volt annak eredményeit átvenni annál is inkább, mivel - tervek szerint - a vi­déki könyvtárak is a Gyűjteményegyetem felügyelete alá kerültek. Weissenbach

Next

/
Oldalképek
Tartalom