Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Tilkovszky Lóránt: Egy el nem hangzott Bajcsy-Zsilinszky-beszéd

EGY EL NEM HANGZOTT BAJCSY-ZSILINSZKY-BESZÉD TILKOVSZKY LÓRÁNT A német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény 1940. szeptember 27-i aláírása alkalmával Ribbcntrop német külügyminiszter olyan nyilatkozatot tett, mely szerint az aláíró hatalmak szívesen látják más államok csatlakozását is ehhez a hatalmi tömbhöz; ezáltal jogot szerezhetnek a béke helyreállítása nyomán esedékes „politikai és gazdasági újjárendezésben való részvételhez". A felszólítás mindenekelőtt azon országok kormányaira tett hatást, amelyek meghatározónak vélték a tengelyhatalmak befolyását a Duna-medencében, s azok kétszeri (1938. novemberi, 1940. augusztusi) döntőbíráskodása eredményeivel - egyfelől mint kárvallottak (Szlovákia, Románia), másfelől mint aspirációit tekintve csak részben kielégített nyertes (Magyarország) - egyaránt elégedetlenül, szükségesnek tartották e térség „újjárendezését". A fasiszta hatalmi tömbhöz való csatlakozásra történt felszólításnak versengve óhajtottak eleget tenni, maguknak bizonyos elsőbbségi jogot szerezni, amit az újjárendezésben való részvétel során kamatoztathatnának a versenytársakkal szemben. A magyar diplomácia határozott sikernek könyvelte el, hogy a hármashatalmak a szlovák és román kormány csatlakozási buzgóságával szemben hajlandók voltak a csatlakozás elsőségét Magyarországnak fenntartani: a magyar kormány 1940. november 20-án, a román 23-án, a szlovák 24-én csatlakozhatott az egyezményhez.

1 Csáky István magyar külügyminiszter 1940. november 27-én olyan értelemben tájékoztatta a képviselőház, majd a felsőház külügyi bizottságát, hogy a jegyzőkönyv elsőként történt aláírásával Magyarország bebiztosította magát a tekintetben, hogy beleszólása lesz e térség újjárendezésébe, mégpedig versenytársaiénál előnyösebb pozícióból képviselheti majd további revíziós igényeit. Nem tagadta, hogy a kormány kockázatot vállal a háromhatalmi egyezményhez történő csatlakozással, de kijelentése szerint alapos megfontolás után jutott erre az igen előnyösnek ígérkező fontos elhatározásra.

2 A kormánytól balra álló ellenzéki pártok felszólalói azonban - Rassay Károly (Polgári Szabadság Párt), Eckhardt Tibor és Bajcsy-Zsilinszky Endre (Független Kisgazdapárt), Peyer Károly (Szociáldemokrata Párt) - aggályosnak találták a fasiszta hatalmi tömbhöz történő egyoldalú kapcsolódást, amely - ennek oldalán - a világháborúba való belesodródás veszélyét is magában hordja. Hasonló módon foglalt állást - bár kevésbé élesen - a felsőház külügyi bizottságának ülésén Bethlen István/

5 . ,-Emellett azonban, még azok, is,-akik - mint Bajcsy-Zsilinszky Endrenem tévesztették szem elől-e-külpolitikai elhatározás revíziós-politikai indítékait,-úgy