Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
A könyvtár ügyét nagy lendülettel támogatta s vitte előre a művelt nagybajomi földesúr: Sárközy István, a későbbi másodalispán, aki 1835-ben már el is készítette a könyvtár első állománylajstromát s munkatársául maga mellé vette a nagyműveltségű Somssich Pált, akire 1840-ben történt könyvtárfelügyelői risztéről való lemondás után örökségét: a könyvtár „további felügyelését" - újra Kapotsfy Mátyással együtt - rábízta. így kapcsolódott be Somssich Pál a megyei könyvtár munkájába. Sárközy István lajstroma („Czimtalálója Tekintetes Nemes Somogy vármegye könyvtárának. Rendbe szedte Nád. Sárközy István második alispán 1835.") polcok szerinti ABC rendben, 30 árkus papíron készült. Terjedelme Szabó Alajos gimnáziumi tanár szerint 218 lap volt. 19 A lajstrom szerint a könyvtárban a hazai szépirodalmi művek száma 170 volt. (Ebből magyar: 157, latin: 9, német: 3.) A hazai szakirodalmi művek száma pedig 420 volt. (Ebből magyar: 192, latin: 198 és német nyelvű: 30.) összesen: 590 mű. A külföldi szépirodalmi művek száma: 623 (65 francia, 21 latin, 531 német, 5 olasz és I angol nyelvű). A külföldi szakirodalmi művek száma pedig 1941 volt. (Francia nyelvű 133, latin 129, német 1661, angol 2 és olasz 16.) öszszesen: 2564 mű. Végeredményében Sárközy István állomány-lajstroma 3324 művet tüntetett fel összesen, 1835-ben, a könyvtár állományaként. Ha visszaidézzük Festetics Lajos 4000 kötetes adományát 1816-ban, valamint a másfél évtized alatti könyvtári vásárlásokat és adományozásokat, akkor a gyarapodás ütemét és mértékét aligha mondhatjuk nagy léptékűnek. A könyvtár „Címtaláló"-jában való futólagos betekintés is azonnal meggyőzheti az olvasót arról, hogy egy, viszonylag a kor színvonalán álló könyvhagyaték képezhette a könyvtár állományának az alapanyagát. Nemcsak néhány 1711 előtti értékes hazai munka került a könyvtár polcaira (pl. Telegdi Miklós: Az evangéliumoknak magyarázatja, Bécs, 1577., Lépes Bálint: A haladó emberi nemzetnek fényes tüköré, Prága, 1615., Tyukodi Márton: Az tiszta életű Josepf patriarcha életének... Nagyvárad, 1641., Szentiványi Márton: Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea, Tyrnaviae, 1689., Landovics István: Az az Oj Segétség. .. Nagyszombat, 1689. stb.), hanem kiváló hazai és külhoni agrár- és közgazdász szakemberek (pl. Balásházy János: Az adóról és még valami, Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae, Technológia oeconomica, Physicalische Erdbeschreibung, Nagyváthy János kéziratai, Pethe Ferenc Természet históriája, Széchenyi István Hitel és Lovakrul című, valamint Berzeviczy Gergely, Dessewffy József, Tolnay Sándor, Hartmann, Seyfert és Sind állatorvosi tárgyú írásai, Teneker, Bemard, Petri, Germenshausen állattenyésztési munkái, Wenkheimnek a hanyatló lótenyésztésről írt kötete, Szabó Dániel Paraszti majorsága és Kónyi János fordításában a Paraszt Magyarországon c. munka stb.), jeles hazai litterátorok (Ányos Pál, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Dugonics András, Faludy Ferenc, Fáy András, Gyöngyössy János, Heltai Gáspár, Kisfaludy Sándor, Pálóczi Horváth Ádám, Péczeli József, Virág Benedek stb.) és kitűnő történészek, földrajz- és orvostudósok (Bod Péter, Budai Ézsiás, Bredetzky Sámuel, Bél Mátyás, Fessier Ignác, Oláh Miklós, Töltényi Szaniszló, Tessedik Sámuel stb.) művei és kéziratai is. E rövid áttekintés is arról győzött meg bennünket, hogy az agrármegye székhely-mezővárosában gazdag szakirodalmi és folyóiratbeli anyagot mondhatott