Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

A könyvtár ügyét nagy lendülettel támogatta s vitte előre a művelt nagy­bajomi földesúr: Sárközy István, a későbbi másodalispán, aki 1835-ben már el is készítette a könyvtár első állománylajstromát s munkatársául maga mellé vette a nagyműveltségű Somssich Pált, akire 1840-ben történt könyvtárfelügyelői risz­téről való lemondás után örökségét: a könyvtár „további felügyelését" - újra Kapotsfy Mátyással együtt - rábízta. így kapcsolódott be Somssich Pál a megyei könyvtár munkájába. Sárközy István lajstroma („Czimtalálója Tekintetes Nemes Somogy vár­megye könyvtárának. Rendbe szedte Nád. Sárközy István második alispán 1835.") polcok szerinti ABC rendben, 30 árkus papíron készült. Terjedelme Szabó Alajos gimnáziumi tanár szerint 218 lap volt. 19 A lajstrom szerint a könyvtárban a hazai szépirodalmi művek száma 170 volt. (Ebből magyar: 157, latin: 9, német: 3.) A hazai szakirodalmi művek száma pedig 420 volt. (Ebből magyar: 192, latin: 198 és német nyelvű: 30.) összesen: 590 mű. A külföldi szépirodalmi művek száma: 623 (65 francia, 21 latin, 531 né­met, 5 olasz és I angol nyelvű). A külföldi szakirodalmi művek száma pedig 1941 volt. (Francia nyelvű 133, latin 129, német 1661, angol 2 és olasz 16.) ösz­szesen: 2564 mű. Végeredményében Sárközy István állomány-lajstroma 3324 művet tünte­tett fel összesen, 1835-ben, a könyvtár állományaként. Ha visszaidézzük Festetics Lajos 4000 kötetes adományát 1816-ban, valamint a másfél évtized alatti könyv­tári vásárlásokat és adományozásokat, akkor a gyarapodás ütemét és mértékét aligha mondhatjuk nagy léptékűnek. A könyvtár „Címtaláló"-jában való futólagos betekintés is azonnal meg­győzheti az olvasót arról, hogy egy, viszonylag a kor színvonalán álló könyvha­gyaték képezhette a könyvtár állományának az alapanyagát. Nemcsak néhány 1711 előtti értékes hazai munka került a könyvtár polcaira (pl. Telegdi Miklós: Az evangéliumoknak magyarázatja, Bécs, 1577., Lépes Bálint: A haladó emberi nem­zetnek fényes tüköré, Prága, 1615., Tyukodi Márton: Az tiszta életű Josepf pat­riarcha életének... Nagyvárad, 1641., Szentiványi Márton: Curiosiora et selec­tiora variarum scientiarum miscellanea, Tyrnaviae, 1689., Landovics István: Az az Oj Segétség. .. Nagyszombat, 1689. stb.), hanem kiváló hazai és külhoni ag­rár- és közgazdász szakemberek (pl. Balásházy János: Az adóról és még valami, Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae, Technológia oeconomica, Physicalische Erdbeschreibung, Nagyváthy János kéziratai, Pethe Ferenc Természet históriája, Széchenyi István Hitel és Lovakrul című, valamint Berzeviczy Gergely, De­ssewffy József, Tolnay Sándor, Hartmann, Seyfert és Sind állatorvosi tárgyú írá­sai, Teneker, Bemard, Petri, Germenshausen állattenyésztési munkái, Wenkheim­nek a hanyatló lótenyésztésről írt kötete, Szabó Dániel Paraszti majorsága és Kó­nyi János fordításában a Paraszt Magyarországon c. munka stb.), jeles hazai litte­rátorok (Ányos Pál, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Dugonics András, Fa­ludy Ferenc, Fáy András, Gyöngyössy János, Heltai Gáspár, Kisfaludy Sándor, Pálóczi Horváth Ádám, Péczeli József, Virág Benedek stb.) és kitűnő történészek, földrajz- és orvostudósok (Bod Péter, Budai Ézsiás, Bredetzky Sámuel, Bél Má­tyás, Fessier Ignác, Oláh Miklós, Töltényi Szaniszló, Tessedik Sámuel stb.) mű­vei és kéziratai is. E rövid áttekintés is arról győzött meg bennünket, hogy az agrármegye székhely-mezővárosában gazdag szakirodalmi és folyóiratbeli anyagot mondhatott

Next

/
Oldalképek
Tartalom