Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Függelék - 1. Somogyi Levéltári Napok '82

A megnyitó után Kanyar József előadására került a sor Honismeret és közművelődés címmel. Az előadó a bevezetőben tisztázta a közművelődés és a honismeret elvi fogalmait, példákkal illusztrálva megállapításait. A történelemkutatás és a honismereti munka össze­függéseiről beszélve megállapította, hogy a honismereti munka történeti megalapozottságá­nak egyik bázisintézménye a levéltár. Sorba vette azokat a tennivalókat, amelyeket a levél­tár végez a honismereti mozgalom támogatásában. Mindenekelőtt a levéltári kutató- és fel­táró munkáról beszélt, majd a kiadványozási munkákról, a levéltár anyaggyűjtő és doku­mentarista tevékenységéről, a kiállításokról, a megyei, a regionális és az országos tanács­kozásokról és konferenciákról, honismereti szaktáborok munkájáról. Sokat időzött az iskola és levéltár kapcsolatrendezéséről a közművelődésben. Bejelentette, hogy a Levéltári Napok alkalmával évente megjutalmaznak 10-10 pe­dagógust, akik a levéltárral együttműködve erőfeszítéseket végeznek a nemzeti tudat és a szocialista hazaszeretet növelése s hazai történelemtanításunk érdekében, akik a levéltári ki­adványok felhasználásával színesebbé tudják tenni a történelemtanítást az iskolákban. Az előadáshoz hozzászóltak: Gulyás János, Jáger Márta, Károlyi Irma, Mészáros Ba­lázs, Orbán Gézáné, Sipos Csaba, Svajda József és Reöthy Ferenc. A következő napon a megye történclemszakos tanárainak jelenlétében, azok tovább­képzését is szolgálva - a levéltár tudományos munkásságáról tanácskoztunk 200 hallgató jelenlétében. Elsőként Felszabadulásunk utáni történelmünk tanításának problémái címmel Balogh Sándor professzor tartotta meg előadását. A sokrétű mondanivaló első részében a magyar népi demokrácia születésének körül­ményeiről, népi demokratikus államrendszerünk politikai intézményrendszeréről, a közvetlen demokrácia lényegéről beszélt, a pártok egymáshoz való viszonyát tisztázta és érintette azo­kat a hibás politikai lépéseket is, amelyek a népi demokrácia ezen időszakában következtek be. Az előadó az ország nemzetközi helyzetével és a lakosságcsere kérdésével is foglalko­zott: leszögezve a kollektív felelősség elvének és gyakorlatának a tarthatatlanságát. A II. világháború utáni párizsi békeszerződésről szólván pedig megállapította, hogy az hátrányo­sabb helyzetbe hozta az országot, mint a trianoni békeszerződés. Balogh Sándor előadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom