Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Deákvarga Dénes-Szigetvári György: Somogy megye népessége és településhálózata (1960-1980)

A községek összesített népességcsökkenését az 1960-80 közt eltelt időszakra vonatkozóan a következő táblázat alapján elemezhetjük: Természetes szaporodás Vándor lás Lakosságszámváltozás • ' 1960-70 1970-80 1960-70 1970-80 1960-80 Somogy m. összesen: 2 157 4 706 -10 905 -I 445 -5 477 Kaposvár i 506 3 568 10 844 7 877 23 795 Siófok 157 i 113 3 811 2 O38 7 "9 Nagyatád 409 937 i 507 I 59I 4 444 Marcali 209 631 145 2 085 3 070 Barcs 347 786 -304 I 714 2 543 Városok össz. 2 628 7 035 16 003 IJ 305 40 971 Boglárlelle i 97 i 324 I 342 2 764 Csurgó 80 130 -748 42 -496 Fonyód -44 28 912 394 i 290 Tab 30 193 -339 644 J28 Kiemelt tel. össz. 2 695 7 483 17 152 17 727 45 057 232 község -538 -2 777 28 507 -19 172 -50 544 Kedvezőtlennek tekinthető, hogy bár a megyében mindkét évtizedben volt némi természetes szaporodás, ezt meghaladta az elvándorlásból eredő népességcsökkenés, bár a jelek szerint az elvándorlás üteme jelentősen mérséklődött. Szomorú ugyanakkor, hogy a községek - amelyekben a népesség nagyobb hányada él - születési-halálozási egyenlege negatív. Ennek oka a fiatalok nagyarányú városba áramlása. A községek lakosszámváltozása mintegy ötvenezer fős csökkenést mutat. Egy községre ez átlagosan 218 fős veszteséget jelent, de a részletesebb területi vizsgálat ennél összetettebb képet mutat. Bizonyos mértékig a területek fejlettségét tükrözi az a vizsgálatunk: hogy egyes települések népességmegtartó képessége mióta csökken? Eszerint Csurgó környékén 1880-1900 között, Barcs környékén, valamint a Zselicben 1900-1920 körül tetőzött a népesség. A községek zömében 1920-1950 között, míg a megye északi részén, a Balaton közelében a 60-as években volt a maximum. A Balaton partján és néhány városkörnyéki „agglomerálódó" településben jelenleg is tart a növekedési folyamat (1. 2. ábra). A megyéről így nyert képhez nagyon hasonlít annak a vizsgálatnak az eredménye, ami a települések utóbbi két évtizedbeli népességszám-változását tükrözi (1. 3. ábra). A népességszám alakulásának elemzése szerint a dinamikusan fejlődő területek a következők: a Balaton-part - különösen Fonyódtól keletre, a városok és városiasodó települések, valamint Kaposvár közvetlen városkörnyéke. Töretlen a fejlődés Lengyeltótiban és a korábbi népességcsökkenés visszafordult Lábodon és Kadarkúton. A Balaton melletti települések lakosságának növekedése nem feltétlenül kívánatos. Megállapítható, hogy a korábbi gyors növekedés lendülete általában