Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

T. Mérey Klára: Somogy megye gyáriparának helyzete a második világháborúban és az azt követő években

JEGYZETEK 1. Itt kívánom megjegyezni, hogy e táblázatos anyagnak a termelés szempontjából legfontosabb mutatóit egy nagyon kis példányszámban megjelent tanulmányban már feldolgoztam. Az akkor rendelkezésemre álló anyag azonban nem volt teljes. Az újabb áttekintés, a sérült lapok - kerületek száma szerint történő — kiegészítése az adatokat teljesebbé tette. Mindamellett az előző tanulmányunk végeredményét és következtetéseit, melyek elsősorban Dél-Dunántúl iparszerkezetének bemutatására irányultak, nem módosította. (T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl gyáriparának szerkezete és sajátosságai 1942-ben. Pécs, 1972. MTA Dunántúli Tudományos Intézet Közlemények 16. sz.) 2. Magyar Statisztikai Évkönyv, 1942. L. évf. 9. p. 3. Az 1941. évi népszámlálás. 4. Demográfiai és foglalkozási adatok törvényhatóságok szerint. Bp., 1979. 48-49. p. 4. T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között. In: Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1972. 215-261. p. 5. Vö. Kanyar József: Somogy megye a felszabadulás hónapjaiban. 1944-1946. Kaposvár, 1970. - Kaposvárra vonatkozólag kétéves áttekintést ad: Andrássy Antal: Az MKP harca a város fejlesztéséért a felszabadulás első éveiben. 1945-1948. Somogyi Honismereti Híradó. 1974. 88-89. p. (Andorka Gyula műszaki tanácsosnak a szovjet városparancsnok felkérésére készített felmérése alapján.) 6. Kanyar i. m. 1970. Melléklet. 7. Erről az iparágról bővebbet lásd: Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyagiparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig. In: Somogy megye múltjából. 1975. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1975. 121. és köv. p. 8. Vö. Király István: A második világháborút követő iparpolitikai törekvések és azok történeti előzményei. In: Somogy megye múltjából. 1975. 209. p. 9. Kanyar i. m. 1970. Melléklet. 10. Andrássy Antal: Somogy megye iparának története a felszabadulástól az új gazdasági mechanizmus bevezetéséig. Kézirat az MTA Dunántúli Tudományos Intézet Levéltárában (1978). 11. Király i. m. 213. p. Hivatkozik a Somogy vármegye 1947. július 1. és 2. számára. 12. Andrássy Antal számítása szerint - amely az 1945. évi járásonként! gyáripar felmérésén alapul - a megye akkor feljegyzett 119 üzeméből 61 dolgozott és 58 szünetelt. A dolgozó üzemek közül 15 (24%) kapacitásveszteséggel, 6 (10%) kevesebb munkást alkalmazva dolgozott. A működő üzemek 30%-a a Szovjetunió Vörös Hadseregének és a Bolgár Hadseregnek dolgozott. Ugyancsak Andrássy közlése szerint a lengyeltóti járás területén ekkor nem volt egyetlenegy dolgozó gyár sem, itt voltak a legsúlyosabb harcok. A csurgói, nagyatádi és a kaposvári járások területén a meglevő üzemeknek több mint a fele állt. A barcsi járásban 41%-uk nem dolgozott. A többi járásban is 1925%-ra tehető a szünetelő üzemek száma. Egyedül az igali járásban dolgozott mind a H feljegyzett gyáripari üzem. (Andrássy i. kézirat, 1978.) 13. Kanyar i. m. 1970. 36-37. p. 14. KSH Lt. Iparstatisztika. Gyáripari éves kérdőívek. 1942. 15. Működésükre lásd bővebben: Jenéi Károly: A Mezőgazdasági Ipar Rt. Somogy megyei üzemei. 1890-1948. In: Somogy megye múltjából. 2. köt. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1971. 240. és köv. p. A gyár alkalmazottairól jó összefoglalást találunk: Szili Ferenc: Munkásság és műszaki értelmiség a Kaposvári Cukorgyárban a két világháború között. In: Somogy megye múltjából. 12. köt. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1981. 411-450. p. 16. Magyar Statisztikai Zsebkönyv. XIII. évf. 1946. Bp., 1946. 98. p. (Számokban: Magyarországon 1943-ban 4364 gyár volt, és azokban 13762 tanonc, 51 564 tisztviselő, továbbá 107 154 szakmunkás állott alkalmazásban.) 17. Lásd: 14. jegyzetet.