Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Tilkovszky Lóránt: Egy el nem hangzott Bajcsy-Zsilinszky-beszéd

Európának Legnagyobb, legünnepeltebb keresztény hősévé emelkedett. Megtartotta, megvéd­te, megőrizte a magyarság pogány múltjának minden nagy politikai és katonai értékét, ered­ményét és keresztény forradalmában a legmagasabb csúcsig emelkedett, a Cluny-i reform szel­lemi és erkölcsi magasságába. A világtörténelemben páratlan szellemi szuverenitással válo­gatott korának és a kora előtt való keresztény művelődésnek intézményeiből. Ahogy például egy felsőbbséges katonanemzet uralkodójaként valósággal visszarúgta azt a korabeli tökélet­len hűbériséget, melyet igen nagy részben az ő őseinek nyugati kalandozásai nyomorítottak Európára, örök példáját szolgáltatta számunkra a magyar politikai gondolkodásnak és a magyar szellemi önállóságnak. Magyarság, kereszténység. Dunavölgye és virtuális Európa Szent István két nagy felsőbbrendű közösséget függesztett a maga nemzete és biro­dalma fölé: a kereszténységet és Európát. A kereszténységet is legtisztultabb, legnemesebb megnyilatkozásában és formájában. És Európát is, mint egy nagy emberi eszményt. Nincs valaminő harmadik, felsőbb közösség, amelyet a magyar nemzet maga fölött valaha is el­ismerne, hacsak nem maga az emberiség. És amikor Szent István iszonyú erőfeszítéssel keresztülerőszakolva a keresztény for­radalmat a maga birodalmában, szemben rövidlátó rokonaival és fajtája elvakultjaival, ak­kora erővel tudta visszautasítani görögök, besenyők, bolgárok, lengyelek, németek támadá­sait, hogy a birodalom nem megkisebbedett, hanem legalább is nyugat felé megnagyobbo­dott: megmutatta, hogyan kell védeni a magyar hivatást és a magyar államot. Sületlen fél­tudósok akármit is mondanak: Szent István utódainak is kiadta a leckét: jó és igaz keresz­ténynek lenni, de életre-halálra védelmezni a pogány ősök alkotását, Magyarországot. Szent István azt is tudta, hogy a magyar birodalom léte, önvédelme örökös résenál­lást, nagy kockázatot, iszonyú erőfeszítést jelent. Abban a korban élt, amikor már-már el­csorgott a magyarság vére a hét évtizedes nyugati kalandozásokban, apja a félpogány Géza, letörte ugyan belső ellenfeleit, de kifelé visszavonult a Lajta mögé. István kán megtörte ezt a nyugat felé való kezdődő alázatosságot, elfoglalta Bécset és nyugat felé megvillantotta a magyar birodalom keresztény arculatát: igen, keresztények vagyunk, sőt a legnemesebb és a legmagasabb értelemben véve keresztények, de a magunk magyar birodalmának független­ségéből, önálló nagy politikai céljaiból semmit nem engedünk. Milyen mély és széles értelemben volt keresztény apostol és európai uralkodó Szent István, bizonyítják az ő nagy alapításai és egész Európára kiterjedő diplomáciai kapcsolatai. Gombos F. Albin írja: - Azt lehet mondani, hogy összeköttetéscinek hálózata egész Európára kiterjedt. Rómában, Monte-Cassinóban, Velencében, Clunyben, Chartresban, Lüttichben és Namurban, St. Gallenban, Fuldában, Salzburgban, Regensburgban, Passauban, Ober-Alteichban, Nieder-Altcichban, Tegernseeben, Csehországban, Lengyelország­ban, Konstantinápolyban és Oroszországban egyaránt nyomára akadunk e korban páratlanul álló külföldi tevékenykedésének. És hogy ezenfelül is mennyi idevo­natkozó dolog mehetett feledésbe, azt a Szent István udvarában otthonra talált angol királyfiak esete eléggé bizonyítja. 8 És mit szóljunk Szent István világraszóló építkezéseihez? Rómában, Ravennában, Konstantinápolyban, Jeruzsálemben templomok és zarándokházak alapításairól, amelyek a nagy király széles birodalmi szemléletét igazolják? Gombos Albin, Szent István legjobb ismerője írja: - Ha más adat nem is állna rendelkezésünkre, egyedül Wipo - II. Konrád császár bizalmasa és udvari történetírója - őszinte vallomásából meg kellene éreznünk, hogy a nyugati országokban Szent István királyunk nagysága már kortársainak lel­kében meggyökeresedett. Amikor Edmund és Eduárd halálra szánt angol királyfiak megmentését és felnevelését nem a francia, német vagy más valamelyik király, ha­nem Szent István király udvarában látták biztosítottnak, ezzel a legmagasabb kö­rökben is kifejezésre jutott az írók tudósításaiból kiáradó tanúskodás, hogy mint az égi és földi törvények leghívebb őrizője a kortárs uralkodók fölött áll . . . ural­kodótársa! között a kereszténységben Szent István volt a legfiatalabb és a kor szelleme csodálatos módon mégis benne teljesedett ki a legérthetőbben a nyuga­tiak számára. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom