Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Andrássy Antal: A kaposvári kommunisták pere 1933-ban
állami tisztséget töltött be. Megromlott egészsége nem akadályozta meg abban, hogy az ellenforradalom leverése után a párt és a munkásőrség szervezésében részt vegyen. Kaposváron 1962. március 19-én hunyt el. 100 Kozma Géza miután letöltötte büntetését, párhuzamosan kizárták a pécsi tudományegyetemről, Kaposváron élt néhány évig. A rendőri zaklatások miatt elhagyta a várost. 1937-ben Franciaországon át a Spanyol Köztársaságba ment harcolni, ahol internacionalistaként 1938 nyarán, az Ebró folyónál egy ütközetben hősi halált halt. 101 A többi kaposvári kommunista sorsa a II. világháború, az erősödő fasiszta terror miatt, szinte hasonló volt. Valamennyit rendőri megfigyelés, vagy csendőrzaklatás érte. Amikor az uralkodó osztálynak lehetősége volt, munkaszolgálatosként a frontterületre küldték őket, ahol azután végeztek velük. Ez lett a sorsa Eibicht Pálnak, Kanyar Ferencnek, Baranyó Istvánnak, Hoffer Lajosnak.*® 2 Szommer Ignác, Szabó Miklós, Király József, Kovács Gyula és Kelemen József a tizenkét éves üldöztetés, munkaszolgálat és internálás után megérte a felszabadulást. Valamennyien jelentős tevékenységet folytattak a felszabadult ország politikai és gazdasági életében. Ma, fél évszázaddal a kaposvári kommunista per után, az elvtársak közül a városban egyedül Kelemen József él. Gazdag élettapasztalata, jelentős párt és állami tisztségek betöltése után nyugdíjas éveit éli. Kelemen József 1956 őszén első volt, aki fiaival a karhatalomba, majd 1957 elején az alakuló munkásőrség soraiba jelentkezett, ahol idős kora ellenére évekig fegyveres szolgálatot teljesített. * * * A kaposvári kommunista sejt felgöngyölítését a helyi burzsoázia örömmel nyugtázta. Abban a gondolatban éltek, hogy másfél évtizeddel a Tanácsköztársaság után végérvényesen felszámolták az illegális mozgalom kereteit. Arra nem gondoltak, hogy a kommunista mozgalom sorai Somogyban is megújulnak, a bebörtönzöttek helyére új, fiatal erők állnak. Néhány év múlt el csupán és Kaposváron, valamint a megyében a 30-as évek végén az uralkodó osztály újabb illegális sejtekkel került szembe. JEGYZETEK 1. Az 1930. évi népszámlálás II. rész. Bp. 1934. M. Stat. Közi. 86. k. 252. old. 2. Az utolsó szomorú aktus. Somogyi Újság, 1930. febr. 27. (1) (Tovább: SÛ.) 3. Végleg megszűnt Kaposvárott. Uo., 1932. máj. 11. (1). 4. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között. (Somogy megye múltjából 1972. Szerk. : Kanyar József) 1972. 220-224. old. 5. Uo. 222. old. 6. Uo. 245. old. 7. Uo. 246. old. és 237. old. 8. Az 1930. évi népszámlálás II. rész. Foglalkozási adatok. Bp. 1934. 118-119. old. 9. Megállapították a kaposvári és a megyebeli. Új-Somogy, 1939. febr. 7. (30 (Tovább: Ú-S.) 10. 1950. évi népszáml. II. rész. 20. old. és Magyar Statisztikai Zsebkönyv XIV. évf. Bp. 1947. 58-59- old. 11. Somogy megyei Levéltár: Kaposvár város közgyűlési jkv-e 1933. 62/8469/1953. és 1934. 1/4623/1934. (Tovább: SmL.) 12. Uo. 1930. 112/8708/1930. sz. alatt. 1930. máj. 22. kzgy.