Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Andrássy Antal: A kaposvári kommunisták pere 1933-ban

Posszert és dr. Lengyel befejezte a kihallgatási és nyomozati munkát és március 26-án, 10 főt a kaposvári rendőrség a pécsi törvényszék fogházába átkísért. Másnap az ügyészség elnöke, vitéz Felszeghy János 313 3 kü.—193 3. szám alatt újabb 10 főnek kérte az előzetes letartóztatását a törvényszéki vizsgálóbírótól.

90 Az első öt letartóztatottat, így Varga Ferencet, Vigh Pált, Kozma Gézát, Kovács Gyulát és Király Józsefet az ,,1921. II. tc. 1. § (1., 2. bekezdés) a 2. § 3. pontjában meghatározott állami és társadalmi rend j'elforgatására irányuló bűntettel", a további öt főt: Hoffer Lajost, Kelemen Józsefet, Baranyó Istvánt, Szommer Ignácot és Szabó Miklóst pedig az „1921. III. tc. 3. § és 5. § megbatározott állami és társadalmi rend felforgatására irányuló vétség miatt" gyanúsította, illetve kérte további letartóztatását.

91 Pécsett ezután március 27-én, az ügyészség megkezdte a kihallgatásokat, illetve a nyomozati anyagok értékelését és kiegészítését. Varga Ferenc magára vállalta az ügyészség elnöke előtt a szervezőmunkát és kijelentette: „Én büszkén vallom, hogy kommunista vagyok és így magamat bűnösnek nem érzem." Ezt a vallomását aláírta. Kozma Géza kihallgatásakor a következőket mondotta, bár a jegyzőkönyv aláírását megtagadta: „Én kommunista vagyok, ezt vallom, s mint kommunista arra törekszem, hogy egy olyan társadalmat alkossunk, amelyben nincsenek osztályok. Én kommunista könyveket és röpiratokat kaptam Vargától, hogy azokat áttanuljam s a röpiratokat terjesszem, szétszórjam és március 21-én este több darabot szétszórtam és Vörös Segély bélyegeket még télen több helyre kiragasztottam."

92 Másnap Kozmát újból kihallgatta a vizsgálóbíró, aki ekkor ellentmondásba keveredett a korábbi vallomásával, sőt az előbbi vallomását visszavonta. A rendőrségen tett vallomásáról pedig kijelentette, hogy azt a „megveretés kényszere hatása alatt tettem meg" 1933. április 7-én Felszeghy ügyészségi elnök elkészítette a vádiratot és ebben 16 főt vádolt az 1921. évi III. törvénycikk alapján a fennálló társadalmi rend felforgatására irányuló bűntettel, illetve öt főt (Kanyart, Csendest, Molnárt, Bakost és Jassikot) vétséggel. Az I. rendű vádlottat, Vargát az 1921. évi III. tc. i. paragrafus 1. bekezdés („Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet, bűntettet követ el, és öt évig terjedhető fegyházzal büntetendő."), valamint a 2. § 2. bekezdés első mondata szerint minősülő és büntetendő állam és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntettel vádolta. („Aki az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára bűntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése: . . . életfogytig tartó fegyház, ha a bűntettre a törvény tíz évet meghaladó szabadságvesztés büntetést állapít meg.") A másodrendű vádlott Vigh Pált, a harmadrendű vádlott Kozma Gézát, a negyedrendű vádlott Kovács Gyulát, az ötödrendű vádlott Király Józsefét, a hatodrendű vádlott Hoffer Lajost, a hetedrendű vádlott Kelemen Józsefet, a nyolcadrendű vádlott Baranyó Istvánt, a kilencedrendű Szommer Ignácot, a tizedrendű vádlott Szabó Miklóst, ós a szabadlábon lévő tizennegyedik vádlott Eibicht Pált - valamennyiöket az 1921. III. tc. 1. paragrafus 2. bekezdésében, valamint a 2. § 1. bekezdésének 3. pontjában meghatározott állami és társadal-