Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Andrássy Antal: A kaposvári kommunisták pere 1933-ban

szociáldemokrata munkásokat a kommunista nemzetközi szervezetbe tömöríteni."

28 Fél év múlva az Országos Vitéz Szék, 1930 áprilisában a közhangulat negatív változását állapította meg. Részvétlenségről, ellenszenvről és közönyről jelentett az országos székkapitány a belügyminiszternek. Ennek egyetlen ellenszere a fokozottabb felderítés, elhárítás, a baloldaliak dezorganizálása.

29 A csendőrség, a rendőrség is aktivizálta „bizalmi embereit" és valamennyi városi nyilvános helyet ellenőriztettek. Példa erre az 1931. augusztus 5-i kaposvári állatvásár, amikor a besúgók alapján értesültek arról, hogy a falusiak között állam- és rendszerellenes agitációt folytatott több ismeretlen egyén. A kaposmérői csendőrőrs jelentése a városi rendőrkapitánynak tudomására hozta, hogy az Oroszországot méltató beszédek és a hazai helyzetet ostorozó kijelentések „arra engenek következtetni, hogy a kijelentések kommunista agitátoroktól származnak, kik ... a falusi emberek körében akarják folytatni a nemzetrontó aknamunkájukat."

30 Elrendelték az Oroszországból hazatért volt hadifoglyok fokozottabb figyelését is. Ha ezek elhagyják lakóhelyüket, mégha munkát is keresnének, „rendőri felügyelet alá helyezése iránt azonnal meg (kell) tenni az intézkedéseket."

31 Az év végén keletkezett jelentések szerint, a rosszabb gazdasági helyzet a munkásság hangulatát tovább rontotta. 1932-ben az év elején tudomására jutott a belügyi hatóságoknak, hogy a kommunista párt illegális parasztbizottsági kerületet óhajtott Kaposvár székhelylyel szervezni.

32 A vitézi székkapitány havi nemzetvédelmi helyzetjelentéseiben továbbra is az egyre kilátástalanabb helyzetről számolhatott be és sürgető intézkedéseket kívánt. Szeptember hóról a munkásságról megemlíti a székkapitány, hogy a „fokozódó munkanélküliség következtében elégedetlen, könnyen izgatható."

33 Az uralkodóosztály mindezekre további gyógyírként a betiltást, a fokozódó terror megoldását választotta. A belügyminiszter 2123/1902/VII. res. szám alatt valamennyi főispánnal közölte, hogy az államellenes tevékenység megerősödése miatt, a politikai rendészeti ügyeket központosította.

34 Egy évvel korábban a rendőrség politikai osztályát szervezték át, amikor az új neve; országos politikai rendészeti osztály lett. Ezzel a vidéki, így a kaposvári rendőrkapitányságon működő politikai csoport is önálló, teljes jogot kapott és vezetőjét, politikai előadóját a városban - dr. Lengyel Istvánt - az országos osztály alá rendelték. Ezzel bizonyos mértékig ellensúlyozták 1930-tól a városokban intézkedő csendőrnyomozókat.

35 A politikai előadó feladatkörét a belügyminiszter a következőkben határozta meg: „1. Munkásmozgalmak: Ide tartoznak az ipari, gyári, mezőgazdasági, állami, üzemi, kubikos és földmunkások politikai mozgalmai, bérmozgalmai és sztrájkmozgalmai. Igen fontosak a bányamunkások mozgalmai, így főleg Salgótarján, Pécs, Tata, Dorog stb. és az ezekhez tartozó szénmedencék. 2. A kommunista mozgalmak általában. 3. A fontosabb állami üzemek és közlekedési vállalatok működése, a vasutas, postás, hajós személyzet hangulata, megbízhatósága, esetleges politikai szervezkedése és általában ezeknek a felsőbb rendeletekhez való alkalmazkodása."

36 A gondosan vezetett baloldali nyilvántartás a kaposvári rendőrségen egyre bővült. Amikor, 1931 júliusában az elrendelt belügyi nyilvántartást a városban megkezdték, akkor még csak 8 kategóriába kellett beosztani a megbízhatatlanokat és nem szerepelhettek a legális szakszervezetek, a szociáldemokrata párt ve-