Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. - A vasúthálózat. (Negyedik közlemény)

raktározott gabona, amely a városon belül nem került forgalomba). Az 1892-ben vasúton érkezett teheráru (462000 q) és feladott teheráru (176 800 q) mennyisége összességében is csupán mintegy másfélszerese volt a város vasútépítés előtti forgalmának. A beszállítás főbb tételei (amelyből kifejezetten pozitív egyenleg vonható) a liszt, a különböző szeszes italok, a cukor, a fűszerek, élvezeti cikkek, gépek, kőolaj, műtrágya, gyümölcs, építőanyagok (tégla kivételével), szén. A féh sorolt cikkeknek csak kisebb része (a liszt, széna, gyümölcs, dohány) származott a város tágabb agrárkörnyezetéből, többségük más megyékből, sőt külföldről érkezett. A statisztikából világosan kirajzolódik Kaposvár környezetére kisugárzó mezőgazdasági árugyűjtési funkciója is. A Kaposváron feladott fának nagyobb részét vasúton szállították be, az állatoknak már csak kisebb része érkezett vasúton, a begyűjtött gabonának túlnyomó részét pedig beszekerezték a városba. A kaposvári vasútállomás teherforgalmi mérlege a rendelkezésünkre álló adatok tükrében elég gyakran billent át más struktúrába. Az előbbiekben részletezett 1892. évi leadás túlsúllyal szemben az 1893-94. években a feladás határozottan meghaladta a leadás mennyiségét (5. táblázat). Bár a további évekből 5. táblázat A délkelet-dunántúli megyeszékhelyek vasútállomásainak forgalma 1893-1894-ben (P. K. I. ]. 1894. THIRR1NG G. 1912 és a M AGY. STAT. EVKÖNYVEK

7

^ szerint) Elutazott Áruleadás (megváltott (idegen Állomás Év jegyek száma Árufeladás vasutakról alapján) q érkezett) fő q Pécs 1893 146 900 567 859 579 882 1894 172 969 5

18 000 564 595 1899* 240 800 1903* 2

74 93 3 . 1908* 336 433 Kaposvár 1893 318 286 143 696 1894 3 54 267 278 927 1899 149 926 1903 1908 203 132 373 793 Szekszárd 1893 84 516 18 755 1894 81 692 24 222 *Csak a MÁV vonatokra felszállt utasok nem sikerült adatokat felkutatni, nagyon valószínű, hogy Kaposvár a legtöbb évben több árut adott fel, mint amennyi érkezett. A cukorgyár üzembe lépése 1894-ben a nagytömegű répa érkezésével és az annak csak tört részét kitevő cukor feladásával úgy növelte az összforgalmat, hogy azon belül növekedett a leadás aránya. Kaposvár teherforgalma a szomszédos megyeszékhelyekével összehasonlítva, mennyiségét a lakossághoz mérten a közepesnél nagyobb, összetételében (a feladást a leadással szembeállítva) a pécsinél kevésbé, a szekszárdihoz viszonyítva azonban sokkalta kiegyenlítettebb. (Szekszárd élelmiszerből szinte önellátó volt — beleértve a környező falvakból beszekerezett terményeket is -, ipari nyersanyagot tömegesebben nem igényelt, gyárai nem voltak, viszont jelentős helyi és környékbeli bor, állat és gabona mennyiséget adtak fel. Pécs töme-