Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. - A vasúthálózat. (Negyedik közlemény)

hogy ott legyen a végállomás, ez esetben kilátásba helyezték a Somogy megye? szubvenciót is. 72 1910 márciusában Szigetvár nagyközség - régi tervét felmelegítve - a kereskedelmi miniszter (Hieronymi Károly) közbenjárását kérte egy olyan vonaltervhez, hogy a Dráva menti vasút kanyarodjék fel Szigetvárig, majd onnét ismét vissza a Drávához Szigetvár-Hobol-Szentmihály-Lakócsa-Drávafok irá­1 nyában.' 3 Néhány hónap múlva olyan kompromisszum született, hogy nem Óa­ranynál, mégcsak nem is Barcsnál ér véget az új helyiérdekű, hanem Középrigóe­nál csatlakoztatják a fővonalhoz, de a szerelvények a fővonal igénybevételével, megfelelő péage bérlet mellett egészen Barcsig közlekednek. Az építési tőke elő­teremtéséhez vonakodtak hozzájárulni az érdekelt községek és a nagybirtokosok­többsége. Befejezését egy ideig az is hátráltatta, hogy nehezen döntötték el. a pécs-dolnji miholjáci vasúttal való kereszteződésének helyét (Siklós és Harkány alternatívája), ezért a döntésig a vágányokat Harkány környékén nem rakták lei Az átlag 300-400 főt foglalkoztató építési munkákat egyszerre több helyen kezd­ték meg. Végül is igiz. november 6-án nyitották meg a vicinálist. Az átadási ün­nepségen Stenge Ferenc baranyai alispán fejtegette az új pálya jelentőségét a.két szomszéd megye közötti kapcsolatok bővítésében. Somogy megye érthetően nem tulajdonított olyan jelentőséget e vasútnak mint a többi helyiérdekű]ének, hiszen a területén áthaladó szakasza Középrigóctól Sellyéig megszakítással csupán 15; km hosszú volt, de ami ennél is fontosabb, a Dráva menti Barcsot és a Duna menti Kiskőszeget összekötő vasút perspektivikusan nem válhatott különösebb hasznára Barcs hajóforgalmának, hiszen a Drávától nem messze, azzal megközelítően pár-; huzamosan haladt. Ez a fenntartás olyan külsőségekben is megnyilatkozott, hogy a megnyitáson a Somogy megyei alispán nem jelent meg, csak megbízottját küldte el, és ellentétben a baranyai ormánsági falvakkal, az itteni állomásokon elma­radt a műtanrendőri bejárást végző bizottság hagyományos ünnepélyes fogadta­tása. A személyforgalmat az első években naponként mindössze 1 személy- és -z vegyesvonatpár bonyolította le. 74 2. Meg nem valósult vicinális-vasút tervek Az 1890-ben betervezett helyiérdekű vonalak mindegyike - kisebb-nagyobb nyomvonalmódosítással - megvalósult. Ezeken kívül adtak ki még más vicinális­vasutak építésére is előmunkálati engedélyt, de azokkal viszont az engedélyesek nem éltek, elmaradt a kivitelezésük. 1889 novemberében Lindheim Ernő nyert, előmunkálati engedélyt az akkor épülő szob-barcsi vonal nagyatádi állomásáról kiágazó, Iharosberényen, Nagykanizsán, Bánokszentgyörgyön, Csesztregen át Szentgotthárdig történő megépítésére, továbbá egy Csákány és Zalalövő közötti rövidebb helyiérdekű létesítésére. 73 Miután az építkezés elmaradt, a millenniumi gründolási lázban, 1894-ben majd megújítva, 1896 januárjában dr. Krajtsik Fe­renc országgyűlési képviselő kapott engedélyt a kereskedelmi minisztertől és so­mogyszob-iharosberény-pogányszentpéter-nagykanizsa-bánokszentgyörgy-tót­szentmaíton-csömödéri, valamint az abból Iharosberénynél kiágazó, ill. azt ke­resztező marcali-nagyszakácsi-nemesvid-csurgói vasút előmunkálataira. 76 Sellye az 1880-as évekig megyénkhez tartozott, így témánk szempontjából nem közömbös a Somogy megye területén 22 km hosszúságban érdekelt szigetvár* -gyöngyösmellék-lakócsa-sellyei helyiérdekű vasút építésének terve sem. E váJ,-

Next

/
Oldalképek
Tartalom