Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században. - A vasúthálózat. (Negyedik közlemény)

re áll, majd jegyzőkönyvben felsorolták a kisebb, kijavítandó hibákat. A bizottság engedélyezte a pálya megnyitását a közforgalomnak, de a Fonyód-Fürdő-telepen még hiányzó távíró és jelző berendezések elkészültéig a HÉV és a DéliVasút közötti gyors- és teheráruforgalmat még nem indíthatták meg/'

2 Bár közforgalmi használatra ünnepélyes keretek között a HÉV-et már átadták, de állomásokkal, vonatjárással kapcsolatos reklamációk még az őszi hónapokban is előfordultak. Pl. szeptember 8-án özv. gr. Somssich Imréné kérte, hogy Várdán az őrház helyett megállóhelyet létesítsenek, amelyet Csombárd, Hetes, Magyaregres község és Kis-Albert puszta is használhatna/'

3 Jankovich Bésán Gyula birtokán augusztusban csonka vágány építését tervezték, melynek földmunkálatait a birtokos végezhetné el, a többi munkát pedig a HÉV vállalná/'

4 A menetrendet a következő kifogás érte: „A napi két vonat a helyi érdekeket nem elégíti ki, mert a Kaposvárra utazó közönségnek csak iz órakor és este 7-kor nyújt alkalmat a visszautazásra, holott a dolgai elintézésére ez városba járó közönség délután 3-4 órára ügyeit már rendszerint elintézte, vissza akar utazni. További hibája a vonatoknak, hogy a fővonalakon csak a gyorsvonatokhoz csatlakoznak, így a III. osztályú közönséget a MÄV csatlakozó forgalmából kizárják."

45 A menetidő kezdetben 3 óra volt. Kaposvárról reggel 8-kor indult a menetrendszerinti vegyesvonat, a szerelvény Fonyódról déli 12 órakor indult vissza.

46 Az első fürdővonatokat 1900 nyarán (jún. 15-aug. 31.) közlekedtették, naponta egy vonatpár állt rendelkezésre a Balatonhoz. Ekkor még csupán a somogyszob-balatonszentgyörgyi vonalon szolgálták a nagyközönséget fürdővonatok, de ott csupán vasár- és ünnepnapokon.

47 Ennek az 53 km hosszú vasútvonalnak a kerületi kereskedelmi és iparkamara által képviselt hivatalos körökben három fő feladatot szántak: a) nagy tőzegtelepeket fog felhasználhatóvá tenni, b) elő fogja mozdítani a cukorrépatermelést, c) a legrövidebb utat nyitja meg Pécs és vidékéről a Balatonhoz.

48 A megyeközpont és a legfontosabb gazdasági alközpont közvetlen összeköttetésének megteremtése már régi és jogos igény volt, de kielégítése nagyon elkésett, mivel csak a megye legutolsó vicinálisának építésében realizálódott. A helyiérdekű megépüléséig csak Somogyszobon keresztül, a közvetlennél mintegy másfélszer hosszabb út megtételével és átszállással lehetett Kaposvár és Barcs között vonattal közlekedni. Pedig a vicinális építése érdekében már 1893-ban megtették az első komoly lépéseket. A kaposvár-szigetvári vasút Az utakkal is alig rendelkező Zselicnek nagy szüksége volt az egész tájat átszelő, a keretvasutaktól legtávolabbi belső, eldugott községeket is érintő, azokat a két adminisztratív, gazdasági, kulturális és szolgáltató központtal, Szigetvárral és Kaposvárral összekötő vasútvonalra. Ez az igény kiderül a korabeli sajtó reagálásából is, amikor elhatározták a szigetvár-kaposvári vasút megépítését: „A megye forgalmi vonalaktól legfélreesőbb vidéke kap vasutat. Az olcsó vasúti szállítás az ősterményekben gazdag vidéken valódi áldást fog képezni. Értékesíthetővé teszi az eddig kiszállíthatatlan termékeket, s javítani fogja a terményárakat. A megye székhelye gazdasági és társadalmi téren fel fogja vehetni a közvetlen érintkezést szigetvári járásával is, amelytől a távolság és a nehézkes közlekedés eddig jóformán elválasztotta."

49