Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Komjáthy Miklós: A delegáció első ülésszaka és első elnöke
nek más hasonlat jutott eszébe: „Az eb farkát darabonként vágják el, hogy egyszerre ne nagyon fájjon". (Csengery i. m. 253. 1.) E sorok írója nemzedékének a szalámitaktika jut eszébe. 17. A két törvényszöveg kritikai kiadása és egybevetése Zolger, Ivan: Der staatsrechtliche Ausgleich zwischen Österreich und Ungarn. Leipzig, 1911. Főleg 307-346. 1. 18. Redlich, Josef: Das österreichische Staats- und Reichsproblem. Leipzig, 1926. II. köt. 312. és köv. 1. 19. Radvánszky, Anton: Das ungarische Ausgleichsgesetz vom Jahre 1867. In: Der österreichisch-ungarische Ausgleich von 1867. Vorgeschichte und Wirkungen. Wien - München, 1967. 96. 1. 20. Hellbling, Ernst C. : Das österreichische Gesetz vom Jahre 1867 über die gemeinsamen Angelegenheiten der Monarchie. A fentebb idézett kötet 67-68. és 84. 1. zi. Uo. 68- és 74. 1. 22. Zolger fentebb idézett művének 307. 1-n. 25. Kónyi i. m. IV". köt. 439. és köv. 1. 24. Hanák i. m. 148. 1. - Somogyi Éva (Abszolutizmus és kiegyezés. 1849-1867. Budapest, 1981.) idézi Podmaniczky Frigyest (176. 1.): „...inkább megyek Bécsbe a németek, mint Belgrádba a rácok közé". (íme az átkívánkozás egy más régióba. Olvasd alább a Szűcs Jenőtől idézetteket.) 25. Kónyi i. m. 407. 1. Lektorom, Vörös Károly azt kívánta, hogy utaljak arra, ez a konföderációs terv tulajdonképpen nem Kossuthtól származik, hanem a 48 előtti, párizsi lengyel emigrációtól. Legyen szabad megjegyeznem, hogy egyfelől Kossuth terve nem volt egészen azonos a lengyelekével, másfelől, hogy a balkáni népekkel való konföderáció gondolatát maradéktalanul Kossuth Lajossal azonosították s benne a kiegyezés elleni legerősebb támadást látták. - Nehéz lenne megmondani, ki látott messzebbre és tisztábban. Két dolog azonban bizonyos: 1. megvalósítható az adott időben csak Deák elképzelése volt, márcsak azért is, mert nemzetiségeink nem túlságosan lelkesedtek a konföderáció eszméjéért; 2. Madarász József, aki 1868 januárjában Torinóban meglátogatta Kossuthot, azt állította, hogy vele együtt a konföderáció gondolatát „állami önállóságunkkal, független nemzeti életünkkel ellenkezőnek, ezekkel meg nem egyezhetőnek ismertük fel". Egyébként Kossuth Madarászt nem v alami barátságosan fogadta. (Madarász József: Emlékirataim. 1831-1881. Budapest, 1883. 366. 1.) 26. Kónyi i. m. IV. köt. 439. 1. 27. Márkus-féle Corpus Juris Hungarici 1836-1869. évi törvények. Budapest, 1936. 337338. 1. A delegációkról mondottakra általában olvasd Hellbling és Radvánszky fentebb idézett tanulmányait, főleg a 75. és köv., és 106. és köv. lapokat. 28. A Pesti Napló (i868. évi XIX. évf. 17. sz. 2. 1.) tudósítása szerint a teremnek alig nevezhető, első emeleti három ablakos szoba, ahol az üléseket tartották, a Bankgassera nézett. „A főbejárással szemben egy szerény emelvény az elnök helyét képezi; ettől balra egy jegyző és három kormányi képviselő, jobbra pedig három gyorsíró számára van hely kijelölve. A delegátusok hat, 10 ülőhelyes padban foglalnak helyet, ezek mögött a közönség, az elnöktől jobbra pedig, a felső két ablak mentében a tudósítók számára van ugyancsak igen szűk hely fenntartva. A delegátusok első két padját többnyire a főrendi tagok foglalták el, a képviselőház balpárti tagjai a középső padok bal felén ülnek", - Itt jegyzem meg, hogy az osztrák delegáció elhelyezése még rosszabb volt. Az alsó-ausztriai tartományi székházban kaptak egy nyilván még a magyar kancelláriabelinél is kisebb termet. A közönség számára ui. két szomszédos szobát kellett megnyitni, hogy az ülések nyilvánosságát biztosíthassák. 29. A közösügyi bizottság naplója. I. köt. 8. 1. 30. Csengery i. m. 284. 1. 3t. Kónyi i. m. IV. köt. 242. 1. - Somssich, Paul: Das legitime Recht Ungarns und seines Königs. Wien, 1850. 16, és köv. I. Sajátos módon bizonyítja, hogy kezdetben még Kossuth is monarchikus, sőt dinasztikus érzelmű volt. 32. Csengery i. m. 251. 1. 35. Ezekre olvasd fentebb a delegációkról mondottakat. Továbbá a Közösügyi Bizottság naplója I. köt. 15. 1. 34. Protokolle des Gemeinsamen Ministerrates der Österreichisch-Ungarischen Monarchie 1914-1918. Hrsg. von M. Komjáthy. Budapest, 1966. 27. 1. 3j. A Közösügyi Bizottság naplója. I. köt. 13. 1. 36. A Közösügyi Bizottság naplója. I. köt. 24. 1.
