Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
A legfőbb könyvtári hatóság kedvező helyszíni terepszemléje után a megye - továbbra is - kitartóan fáradozott könyvtára megalapozásán. 1950. január 25-én beadvánnyal fordult a Tudományos Akadémia elnökségéhez, amelyet szó szerint ideiktatunk: „Somogy vármegye székhelyének: Kaposvárnak semminemű kulturális intézménye nem volt és a jelenben sincs, amelyik a közművelődést és a tudományos munkát elősegítené. Kaposvár történelme folyamán sohasem tudott kultúrgócponttá válni. A „virágos Kaposvár" külsejében adott csak életjelet magáról, és benső, szellemi értékkel kevésbé dicsekedhetett. Volt ugyan néhány középiskolája, amelyek egyenként rendelkeztek párezer kötetes ifjúsági és szakkönyvtárral, de a város közönsége és a tudományos kutatók részére semmiféle lehetőség nem állt rendelkezésre. A nagybirtok és a dzsentrik megyéjének központjában az akkori uralkodó osztálynak erre semmi szüksége nem volt. Ezt az évszázados mulasztást szeretnénk felszámolni. Azokat a kezdeti lépéseket, amelyek erőnkből telnek, megtettük. Vármegyénknek van egy kb. 1700c kötetes, eléggé változatos, régi anyagában hallatlanul értékes, szinte tudományos jellegű könyvtára. Ehhez összevonható lenne az Országos Könyvtári Központ hozzájárulása alapján az Országos Takarékpénztár N. V. kaposvári fiókjának kb. 11 000 kötetes, anyagában egészen friss - háború előtti időkben alapították könyvanyaga, valamint a Somogy vármegyei Múzeum tulajdonában lévő szépirodalmi anyag is. Somogy vármegye és székhelye: Kaposvár, amely Ötéves tervünk végére jelentős ipari várossá is fejlődik, csak egy tudományosan is megalapozott közművelődési célokat szolgáló könyvtár felállításával tudja felszámolni 100 évvel ezelőtti kulturális elmaradottságának jelenlegi állapotát. A könyvtár elhelyezésére Kaposvár egyik legrégibb, de legszebb és kultúrintézményeiben is gazdagnak mondható (levéltár, múzeum) középületében, a vármegyeházán lehetőség van. A munkálatok megkezdéséhez azonban egyetlen fillér költségvetési fedezet nem áll rendelkezésünkre. (Állványok, olvasóterem, kutatóterem stb. felállítása). Számításunk szerint 40000 Ft-nyi összegbe kerülne a fenti két könyvtár egybevonása és elhelyezése. Azzal a kéréssel fordulok - hangzik az alispán záradéka - a magyar tudományos élet legfelsőbb fórumának igen tisztelt elnökségéhez, hogy a fenti öszszeget rendelkezésünkre bocsátani szíveskedjék, hogy ezáltal egy olyan életbevágóan fontos kultúrintézményt alapozhassunk meg, amely közművelődési vonalon elsősorban Kaposvár város dolgozóinak és tanulóifjúságának, tudományos vonalon pedig az egész vármegye kutatóinak a rendelkezésére állhasson. 63 Mintegy két hónap múlva (március 30-án) elkészítettem az O. K. K. részére a megyei helyzetjelentést, amelyben tudomására hoztuk a központnak, hogy az Akadémiától 40 000 forintot kértünk a felállítandó tudományos és közművelődési könyvtár számára. A jelentésben felvázoltuk azokat a fontosabb könyvtári gyűjtőmunkákat is, amelyeket célunk érdekében már el is végeztünk. A megye - végeredményében - jelentésében leszögezte azt is, hogy 1950. év tavaszán már 35 000 kötet felett rendelkezik, amelyet rövid idő alatt - nyilván az elhagyott kastélyok családi könyvtárainak anyagára gondolva - 40 00c kötetre tud gyarapítani. A jelentés zárásában a megye azt kérte az OKK-tól, hogy nagy erőfeszítésében ne hagyja magára s hathatós anyagi és erkölcsi segítséggel támogassa tervei keresztülvitelében. 66