Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
nya volt), pártok, jobboldali egyesületek (pl. levente-, cserkész- és bajtársi egyesületek, vitézi székház stb.). ; ' 2 * * * A megyeszékhelyi könyvtárak között a legjelentősebb, a legértékesebb és legkorszerűbb állománnyal a Dunántúli Bank Rt. rendelkezett. A könyvtár alapítása dr. Matolcsy Sándor vezérigazgató javaslatára 1943. július 13-án történt. Az igazgatósági ülés 20-25 ezer pengőt szavazott meg a pénzintézeti könyvtár felállítására. Jóllehet a hivatalos adatfeljegyzések 1943-at tüntették fel a könyvtár alapítási esztendejéül, tudomásunk van arról, hogy a város és a megye életében jelentős kulturális tevékenységet kifejtő bankigazgató már a harmincas évek második felében megkezdette könyvtáralapozó munkásságát. Az elismerésre méltó kulturális tett jelentőségét annál figyelemre méltóbbnak kell tartanunk, miután az - pénzintézeti vonalon - országszerte szokatlan és - szinte - egyedülálló kezdeményezés volt. A könyvvásárlásokat a banktisztviselők jóléti és nyugdíj alapjának terhére eszközölték. Anyagának összeállítását dr. Gombás Gyula miniszteri titkárszakértőre bízták, munkájáért 500 pengős tiszteletdíjat ajánlva fel neki. 03 Gombás terveit egy helybeli szakemberrel - minden valószínűség szerint: dr. Biczó Ferenc leánygimnáziumi tanárral - vizsgáltatták felül, aki a könyvtárszabályzatot és szakkatalógus tervezetet elfogadhatónak találta. 54 Az igazgatóság a könyvtár felügyeletével dr. Biczó Ferencet bízta meg (évi 200 P tiszteletdíjjal) és elhatározta, hogy a könyvtáron belül „Somogyi könyvtár" címen táj gyűjteményt létesít, amelybe kizárólag csak Somogyra vonatkozó műveket sorolnak be." Olvasótermébe ízléses bútorzatot készítettek s a könyvekbe Soós István festőművésszel terveztettek ex libriseket, amelyek a halomba rakott könyvek tetején álló géniuszt ábrázolták. ,)G 1944. júliusában nyilvános kMcsönkönyvtárrá szerette volna az igazgatóság szervezni a könyvtárat azzal a céllal, hogy az a város és a vármegye kulturális szükségleteinek kielégítésében tevékeny szerepet tölthessen be. Olvasótermét díjtalanul bocsátotta az olvasók rendelkezésére. A kölcsönzőknek azonban jelentős sommát: 200 pengő betétet kellett befizctniök. ,j7 A könyvtár értékes könyvállománnyal gyarapodott 1945 tavaszán. Megvásárolták a nagyműveltségű leánygimnáziumi tanár: Biczó Ferenc halála után 3 800 kötetből álló gyűjteményét 70 000 pengőért. A művelt irodalomtanár könyvtári állományának átválogatása után kb. 3-400 kötetből állították össze a nevéről elnevezett emlékkönyvtárat, részben az egykorú kiadású irodalmi sorozatokból, részben a nevére dedikált művekből. E gyűjteményt külön szekrényben kezelték s külön is katalogizálták. Könyvtárának nagyobbik felét pedig besorolták a bank könyvtári állományba, amely kb. 10 000 kötetet számlált. A könyvtár nyilvánossá tételét s a rendszeres könyvtári olvasómozgalom, és kölcsönzés előfeltételeit - lényegében a felszabadulás után: 1946-ban teremtette meg a bank igazgatósága. Amikor az iparengedélyhez kötött könyvtári kölcsönzést a bank alapszabályai nem tették lehetővé, megváltoztatták azokat. ; * s 1947. március 24-én pedig 50 tagú könyvtári választmányt is állítottak a könyvtár élére, és ünnepélyes keretek között megnyitották a könyvtár kapuit az olvasóközönség sorai előtt. 59 A választmány jelentős irodalmi és tudományos előadásokat is tartott az olvasóterem falai között. (Áprily Lajos, 1 ' 0 Passuth László, Takáts Gyula,
