Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

portba voltak beosztva. A Magyar Minerva negyedik évfolyamának (1904-1911) adatai szerint a gimnáziumi állomány 3761 mű, 13 616 kötet volt, a megyei könyvtáré pedig 3 355 mű volt, 7058 kötetben. A könyvek között 12 magyar nyelvű és 4 idegen nyelvű, régi hazai értékes nyomtatvány is helyet foglalt. A könyvtárnak volt cédula katalógusa, szaklajstroma, szerzeményi naplója és évenkénti leltára. Nyomtatásban is megjelent az egyesített könyvtár címjegyzéke: A kaposvári m. kir. állami főgimnázium és Somogy vármegye egyesített könyvtárának címmel 1890-ben, 132 lapon, Medgyesi Lajos összeállításában, Prilisauer Adolf és Schambach Gyula tanárok sajtó alá rendezésében. A második címjegyzék - amelyet ugyancsak Medgyesi állított össze - 1895-ben, a harmadik 1900-ban, a negyedik 1905-ben, az ötödik pedig 1910-ben látott napvilágot. Ez utóbbi három már Prilisauer Adolf összeállításában. Az egyesített könyvtár nemcsak a középiskolai tantárgyakhoz szükséges alapvető műveket tartalmazott, hanem az általános műveltség kielégítésére szolgáló nevezetesebb összefoglaló munkákat is. Nem ritkán speciális szakkönyvek is megtalálhatók voltak állományában. Históriai és irodalmi művekben, külö

nösen pedig folyóiratokban jól felszerelt könyvtárnak volt mondható. Ezidotájt 60 különböző folyóirat járt a könyvtár címére (44 a tanári és 16 a megyei könyvtárnak), amelyből 6 volt német nyelvű. A megyében - György Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvtárai 1885-ben c. kiadványa (Bp., 1886) szerint 33 közkönyvtár volt 25 341 kötettel, és 8 magánkönyvtár 13 369 kötettel. A 41 könyvtárban 38 710 volt a kötetek száma. Az összes könyvállományból 944 kötet jutott egy könyvtárra, az 1880-as népszámlálás 307448 lakosából minden ezerre jutott 126 kötet. A megye 33 közkönyvtárából I volt a nyilvános 88 kötettel, 4 volt a tanintézeti 10 211 kötettel, 25 volt az egyházi 9 596 kötettel. Az egyetlen egyesületi könyvtárnak 1 446 volt a kötetállománya, a két kölcsönkönyvtárnak pedig 4000 kötet. Kaposvár 9 571 lakosának (1880-ban) mindössze csak 5 694 kötet állott rendelkezésére, 595 kötet jutván ezer lakosra. 1912-ben 780 olvasó 2 266 kötetet olvasott a könyvtárban. A megye évente 7-800 koronát juttatott a könyvtár gyarapítására. Ebből az alapból a könyvtár kezeléséért Czompó Gábor, Taschler Elek, Gallubich Dénes és Vaszary Mihály könyvtárőröknek évente 80 korona jutalmat adományozott. A gimnáziumi választmány a könyvtárőri jutalom összegét 1887-ben 200, 1911-ben pedig 300 koronára emelte fel. 1912-ben a megyei könyvtár álladéka 3479 mű, 6691 kötet és 678 füzet volt. Értékben 25 878,10 korona. A könyveket az igazgatóság előzetes ajánlása alapján a gimnáziumi választmány vásárolta. A megye tulajdonában lévő könyvek a megye körpecsétjével voltak ellátva, valamint a szakcsoport betűjével s számával. A gimnáziumi választmány 1891. április 16-án tartott ülésén 11 §-ból álló szabályzatban körvonalazta a könyvtár használatát. A szabályzat a könyvtárat a megye közönsége számára nyilvánossá tette - olvasóterem ekkor még nem lévén - kölcsönzés által (1. §), hetente 1-1 alkalommal, július és augusztus hónapok kivételével (2. §). A kölcsönzéshez „kívánatlapokat" kellett kitölteni, amelyek egyszersmind „térítvényül" is szolgáltak (3. §). A kölcsönzéshez művenként 5 forint biztosítékot kellett letétbe helyezni (4. §). Egyszerre csak egy munka volt kikölcsönözhető, az értékesebb művek: szótárak, enciklopédiák, atlaszok, „drága