Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)

Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)

Allgemeine Zeitung, Ephemerides Posoniensis, Értesítő, Erdélyi Híradó, Gartenzeitung, Polytechnisches Journal, Pfennig Magazin, Pressburger Zeitung, Spiegel für Kunst, Szemlélő, Typographisches Monatsbericht, Theaterzeitung, Tag Zeitschrift, Wiener Zeitung, Zeitung für Pferde Liebhaber, Zuschauer, Der Spiegel, Jahrbücher der Litteratur, Ökonomische Neugkeiten, Jahrbücher Geschichte und Staatskunst, Land und Seereisen, Politische Annalen, Annalen der Erd, Völker és a Konversations Lexicon.

24 Az abszolutizmus ideje alatt pedig .rendszeresen járt a könyvtárnak a Vasárnapi Újság, Politikai Újdonságok, Pesti Napló, Fremdenblatt, a Biene és a Budapesti Hírlap. A megye a könyvtárral való törődését igazolva, elrendelte egyik 1841. évi közgyűlésén, hogy évente jelentést kell készítenie munkájáról. A közgyűlés a következő esztendőben - 196/1842. sz. alatt - a könyvtári kölcsönzések és számadások felülvizsgálatával Somssich Pált és Kapotsfy Mátyás táblabírákat bízta meg. A kölcsönzés mértéke igen alacsony volt, Sárközy István mindössze csak három kötet kikölcsönzéséről tudott. A kölcsönzési díjakat - egyébként - a közgyűlés emelni kívánta, s úgy vélekedett az olvasó társasággal együtt, hogy a „kemény táblába foglalt" kötetek után 2 pengőkrajcárt, a „lágyba kötöttek" után pedig. 1 pengőkrajcárt szed be a kölcsönzőktől. Egyébként ugyanez a közgyűlés a kölcsönzés szabályzatát jóvá is hagyta s azt a könyvtárban kifüggeszteni rendelte. 1845ben Kapotsfy és Tallián főbíró a könyvtár pénztárának kezelését Bátsmegyei Jánosnak adta át.

25 1847-ben pedig a megye Záborszky Alajost bízta meg a könyvvásárlásokkal.

26 Ugyanezen nagygyűlés aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a könyvtár nem áll rendszeresen nyitva a nagyközönség előtt s így „nem termi meg azon gyümölcsöket, amelyeket részére az alapítók szándéka kitűzött".

27 Azon nyomban határozat is született, hogy a könyvtárat a „publicumok" alatt: a közgyűlések idején de. 9-1 o-ig, „publicumokon kívül" pedig du. 4-5-ig tartsák nyitva. A könyvtár olvasószobája egyúttal országos jelentőségű leiratok, könyvek, sajtótermékek, nem egyszer bátor hangú politikai jellegű magánokiratok, okmányok s levelezések kiállítási terméül is szolgált. Adatunk van arra, hogy Wesselényi Miklós hűtlenségi perének ügyiratait „bátor vigyázás" mellett az olvasószobában rendelték „kitenni" a megye vezetői. Kossuth Lajos kéziratos Törvényhatósági Tudósításai is valahányszor idekerültek, s nem egyszer aláírási és adakozási íveket is fektettek melléjük, amelyeknek a kiállításával bátor politikai meggyőződésükről tettek bizonyságot a megye vezetői. A könyvtár által megrendelt Törvényhatósági Tudósítások előfizetési árát (esztendei 50 forint pengőt) akkor is fizette a megye Kossuth családjának, amikor a családfőt börtönbe zárták. Berzsenyi Dániel halála után pedig a „közmegolvasás miatt az olvasószobába kitétetni rendelték" a költő müveit is a könyvtár vezetői. A könyvtár és az olvasószoba használata, a kölcsönzések száma szemmelláthatóan csökkent a szabadságharc és az abszolutizmus éveiben. 1848-ben 8, 1849-ben 4, 1850-ben 18, 1851-ben - az utolsó kölcsönzési évben - ismét 8 volt a kölcsönzések száma. 1870-ig semmiféle adat nem szerepel a naplóban, 70-ben is csupán I olvasó kölcsönözte ki Kant műveit.

28 A könyvtár további sorsáról is keveset tudunk az abszolutizmus idejéből. 1849 után megszűnt a megyei autonómia, megszűntek az önkormányzati szervek is. Az ország ötödik kerületébe beosztott megyének - önkormányzatának a meg-