Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 14. (Kaposvár, 1983)
Kanyar József: Somogy vármegye könyvtárának története (1816-1950)
a maga számára. így más utakon indult el megyénkben - de országosan is - a körzeti-közművelődési könyvtárak szervezésének a folyamata az akkor kialakult országos közművelődési - könyvtárpolitikai koncepciók alapján. Somogy megye - végig a reformkoron - sőt még azon túl is - Dél-Dunántúllal együtt - erősen elmaradott területe volt hazánknak. Reformkori fejlődésének azonban voltak kétségkívül előremutató eredményei, mégha ezek az eredmények viszonylagosaknak is voltak mondhatók. Az 1806-os kiadású Hármas Kis Tükör ismert sorai még így hangzottak Losonczi Hányoki Istvántól a megyére vonatkozóan: „Somot, almát, körtvélyt itt eleget ehetsz, de a tudományban részt keveset vehetsz." Az 1822-es kiadásban az idézett vers második sora már így hangzott: „Tudományban is már részt benne jól vehetsz." - utalóan a megye kulturális életében bekövetkezett kedvező reformkori változásokra. E kedvező változásokat tükrözték a megyei' könyvtár alapításának az esztendei' is. Amikor a XVIII-XIX. század fordulóján a kaposvári „deákoskola'*: a gimnázium alapításán (1806) és nyilvánossá tételén (1812) fáradozott a megye a birtokos nemesi társadalom és a mezővárosi polgárság adakozására támaszkodva - e célra jelentős anyagi erőforrásokat vett igénybe. Az összegyűlt adományokat különböző pénzalapjaiból visszamaradt összegekkel egészítette ki á vármegye, arra tévén erőfeszítéseket, hogy a fel nem használt közpénzeket kulturális célokra fordítja. A megye székhelyén ezidőtájt már működő kulturális és egészségügyi intézmények: a levéltár, az ispotály, a gyógyszertár és az új iskola mellett sikerült egy új közművelődési intézménynek: a könyvtárnak is az alapjait leraknia a megyének. Ismeretes, hogy Festetics Lajos bőkezű adományával: 4000 kötetből álló könyvtárának a megye részére történő ajándékozással vetette meg alapját 1816ban a vármegyei könyvtárnak. Ez az állomány egészült ki Somssich Pongrác alispán idejében „más magányosok" könyvadományai által, mindazonáltal úgy, hogy az intézménynek ekkor még semmiféle szervezeti keret nem állott rendelkezésre, s amelyre - végül is - csak Czindery László alispánsága alatt került Sör, az 1852. június i-8-i közgyűlés határozatával. De a gimnáziumban is ekkor rakták le a későbbi tanári könyvtár alapjait Vály János táblabíró- 284! kötetbői álló magánköny vtárávall 1 E jelentós adományozás után a vármegye további kulturális célokra' szándékozta igénybe venni az insurgensek költségeinek a> fedezésére felállított- „velites-cassát" s néhány kisebb pénzalapot. A korábban befizetett összegeket é tti u lajdonosok nagy része nem kérte vissza, hanem a megye kérésére: 1825-beil 1 a gimnázium javára ajándékozta. Festetics- László gróf azonban a neki visszajátó summát 1 000,- ezüst forintra növelve, azt egy a nemes vármegye kebelébert' fölállítandó és a nemzeti nyelv és művelődés csinosodására szolgáló „olvasó intézet" felállítását* kívánta fordítani. 2 Festerics az új intézmény alapítására Vonatkozó iratokat még Kisfaludy Sándor részére is megküldte, amikor Zala 1 rriö 1
