Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században
zásra. Ha ilyenre nem tanítjuk a tanulókat, akkor „oktatás nélkül csak gyarló gépezetet, nyomorult majomembereket lebet nevelni." A kötetet a bíráló sem metodikai, sem pedig nyelvészeti tekintetben nem találta kielégítőnek. Nem találta jónak a kötet felekezeten felüliségét sem, mert szerinte az egyház és az iskola konkrét intézménye sohasem lehet semleges. A bírált kézikönyvet sem a képezdéknek, sem pedig a tanítómestereknek nem ajánlotta a recenzens. 52 A veszprémi római katolikus egyházmegyei népiskolákban a bittantanítás tankönyve a Veszprémben 1851-ben 127 oldalon megjelent tankönyvecske A keresztény katholika anyaszentegyház szertartásai és szokásai röviden magyarázva címet viselte. A katekizálás kérdés-felelet módszere szerint feldolgozott első rész a miséről, a lítániáról, a második rész pedig a szentségekről, a harmadik az ünnepekről és a jeles napokról szólt. A katekizmusok sorában találtunk kis, közép és nagy katekizmusokat. A kálvinista (általában a protestáns) káték tartalmára formai és tartalmi elemek is utaltak (a vallás keresztyén elnevezése, az úri imádság doxológiája, a tízparancsolat sorrendje stb.). Roder Alajos felsőludányi lelkész: Bibliai történetek-)^ is iskolakönyvként jelent meg, de már a nagyobb gyermekek részére (Pest, 1864). Az ószövetséget 98, az újszövetséget 76 fejezetben tárgyaló könyv (198 oldal) a Szent Fáid térképmellékletét is tartalmazta. Roder Alajos rövid kérdés-felelet formájában feldolgozott tankönyvét - az Egyetemi Nyomda által készített néptanodai tankönyvek felülvizsgálatánál - „kedvesebbnek" találta a helytartóság 1852. szeptember 8-i átiratában s ezért javasolta a hercegprímásnak annak tankönyvül való engedélyezéséhez történő hozzájárulást. >:l Az új korszak tanügyi hatóságai egymás után jelentették meg olvasókönyveiket a népiskolák számára. Budán az Egyetemi Nyomda adja ki 56 oldalon a Kis magyar ABC falusi oskolák számára (1853), Bécsben 102 oldalon az ABC és olvasókönyvet az ausztriai birodalombeli katholikus elemi iskolák számára (1855), Fellner Antal: Magyar olvasástanát (Vác, 1853) 15 oldalon az elemi tanodák használatára, majd az ABC és olvasókönyvet a katolikus elemi iskolák számára (Buda, 1862, 1866, 1867) s Farkas Dezső Szemléleti ABC az írva-olvasó tanmód szerint (Pest, 1862, 68 o.), amely még 36 képet is tartalmazott. Az ABËCZBS olvasókönyv a katholikus elemi iskolák számára (Buda, Egy. Ny. 1868) c. 18 újkrajcárért kiadott tankönyv magyar nyelvű változata volt az ABC und Lesebuch für die katholischen Volksschulen c. 16 újkrajcárért adott tankönyvnek (Pest, Egyetemi Ny., 1865) 91 oldal, amely első részében a szemléltetés vezérfonalát, második részében az olvasástanítást, harmadik részében pedig olvasmányokat tartalmazott. Mindkét tankönyv végén a szerző a tanítók részére tartalomjegyzéket állított össze és a gyermekek részére röviden megtanítható szentenciákat. Nyilvános iskolákban csak az Egyetemi Nyomda emblémáival ellátott tankönyveket volt szabad használni a katolikus népiskolákban. A kultuszkormányzat 1856, 57-ben minden hazai elemi iskola részére kötelezővé tette a Windobonában 15 krajcárért megjelent Első nyelvgyakorló és olvasókönyv az ausztriai birodalombeli katholikus elemi iskolák számára c. tankönyv használatát, amelyet a veszprémi püspök is kötelezővé tett egyházmegyéjében 1856. márciusi körlevelében. Ezen olvasókönyvek sorában jelent meg Bécsben (1857) az ABC és olvasókönyv az ausztriai birodalombeli izraelita elemi iskolák számára 93 oldalon.
