Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár illegális évei (1849-1853)
2. Az elfogatás és szökés Báró Geringer Magyarország császári biztosa Pestről 1850. április 2-án este 9 órakor Bach belügyminiszternek sietve jelentette; az Augusz Antaltól érkezett jelzés alapján utasította Sütő János Szolnok megyei biztost Noszlopy elfogására, valamint arra, hogy biztos őrizet mellett a legközelebbi katonai parancsnokságnak adja át. Rövidesen jelenthette Geringer, a Sütő János biztostól kapott értesülés alapján, hogy Noszlopy Gáspárt elfogták. Katonai kísérettel Törökszentmiklósra szállították, ahol azonban a kihallgató tisztnek nem sikerül Noszlopyt szóra bírni. Személyazonosságát végig tagadta. Ezután szoros kéz- és lábbilincsbe verve, egy zsandárjárőr sietve szállította Pestre, az Újépületbe. Itt az értékes foglyok számára fenntartott részbe vitték, ahol a szolgálatos katonák levetkőztették, megmotozták, majd minden értéktárgyát elvették és egy, egyes cellába zárták. Amikor a bilincset levették róla az ajtót még két vasrúddal kívül bereteszelték. Az Újépület, mely többségében laktanyául szolgált, 1849 végétől az V. pavilont a császáriak börtönné átalakították. Az ablakok háromnegyed részét befalazták. A befalazott ablakpárkányra állhatott fel a fogoly, innen szívhatott friss levegőt és tekinthetett a városra. 20 Első gondolata Noszlopynak a szökésre irányult. Miután azonnal megkezdődött a kihallgatása és tagadott, a hírhedt Nedelkovic kihallgató őrnagy minden eszközt felhasznált a megtörésére. Bilkó őrnagy két év múlva is emlegette Teleki Blankának, Noszlopy konokságát. 21 A pesti haditörvényszék a besúgói jelentések mellett a császári közigazgatás buzgalmára is számított. Elsőként Michalowsky alezredes, a III. hadsereg rendőri osztályától szolgálati úton kérte a Noszlopy kormánybiztosi működésére vonatkozó nyomozati anyagokat. 22 Erre válaszul a rendőri osztálytól Bischitz tanácsos csupán azt a felvilágosítást tudta adni, hogy a haditörvényszéknek március 8-án és április 9-én elküldött iratokon kívül más írásos anyagot nem tud szolgáltatni. A kerületi katonai parancsnokság április 29-én a rendőri osztálynak ismét sürgető levelet írt és kérte a Noszlopyra vonatkozó aktákat előkerülésük esetén. 23 A közigazgatás részéről pedig Augusz Antal tolnai kerületi főispán kezdett nyomozásba. Augusz április 5-én kapta meg a pesti haditörvényszék értesítését Noszlopy elfogásáról és ,,az ellene használandó adatok összve-szerzésére" az utasítást. Augusz erről hivatalból értesítette a Somogy megyei Főnököt és elrendelte, hogy az adatgyűjtést halasztás nélkül teljesítse. Meghagyta, hogy az eredeti okleveleket, valamint a hitelesített tanúvallomásokat sürgősen megküldje. A megyei főnök ezután Csorba Edvard marcali főszolgabírót utasította ennek végrehajtására. 24 Csorbának családja révén volt törleszteni valója, mivel atyját Noszlopy néhány hétig a hazaáruló tevékenysége miatt fogva tartotta. Szerencsére a bürokrácia lassúsága miatt, a válasz április 22-ig még nem készült el. Rövidesen újabb adatokat is követeltek Szekszárdról és így Csorbának tovább kellett dolgozni. 25 Május 6-i keltezéssel (érkezett 11-én), immár a pesti haditörvényszék kereste meg a megyefőnököt, akivel Fekete Lajos után nyomoztatott. Bizonyos személyre hivatkozott a levél, aki szerint Fekete Lajos Noszlopy Gáspár forradalmi kormánybiztos egyik tanácsadója volt és állítólag akkor Somogyban bujkált. Ha Fekete Lajos „Noszlopynak a lázító tetteiről vallani tudna, ennek okokkal támogatott vallási (vallomási) kivétessenek." Erre pedig Bernáth főbíró kapott sürgős megbízást. 26
