Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Kanyar József: Tankönyvek és pedagógiai kézikönyvek Dél-Dunántúl népiskoláiban a XVIII-XIX. században

ba - előbb gyógyítás, később pedig pipázás céljából. A könyvnyomtatás mesterségét ismertetve előbb Kuster Lőrinc fatáblákra vésett betű találmányáról beszélt 1430 táján, később pedig Guttenberg János ólombetűiről.), f) a himlőről, g) a villámhárítóról, h) az egészségügyről, j) a halálról, k) a megfagyott és vízbefulladt emberről, 1) a veszett kutyáról. A IV. fejezet a nap, hold és a csillagok világáról beszélt. Az V. fejezet a kézírási betűket tartalmazta. Ezek a gyakorlatok levél formájában mondták el véleményüket a hegyaljai borok hazai elsőbbségéről. A VI. fejezetben foglalt helyet a tízparancsolat, az apostoli hitvallás, az úri imádság és egyéb könyörgések szövegei. A VII. fejezet a tanulók részére írt erkölcsi szabályokat tartalmazta: miképp viselkedjenek otthon, utcán, iskolában, templomban, étkezésnél stb. A VIII. fejezet az arab és római számokat tartalmazta és a sokszorozó táblákat. Végül a IX. pedig az ábécé tanításának 10 pontozatos szabályzatát tartalmazta. Az olvasás gyakorlására rendeltetett könyvnek második része (a városi és a nagyobb helységek) nemzeti oskolákban c. 151 oldalas tankönyv ára (Buda, 1801) 10 krajcár volt. Az öt fejezetre tagolódó olvasás-gyakorló könyvecske 1. az iskolai viselkedésről; 2. az emberi általános, majd 3. a másokra vonatkozó viselkedésről szólt. Jelentős fejezet volt a negyedik, a házi gazdaság mesterségéről szóló. A rossz gazdáról leírta, „ha a paraszt gazda jól megdolgozta is a maga szántó földjeit, úgyhogy ő azoktól legjobb aratást reménylhet is, de ha ő a maga életét (búzát, vagy több effélét) nem idejében arattya le, hanem megengedi, hogy a rossz idők által elromollyon, és ha ő azt nedves időben hordja bé, ha a vermet, amelybe azt betölti, jól meg nem zsuppollya, vagy azt megdohosodni, vagy egerektől és a zsuzoktól öszve őrleni hagyja és ha az ő felesleg lévő élete jó áron lehető eladásának, jó alkalmatosságának elmulasztója, már rossz gazda:' Az 5. fejezet „a polgár dicséretes cselekedetéről": a hazaszeretetről és a haza törvényeinek való engedelmeskedésről szólott. A reformkorban kétnyelvű, tükörszöveges ábécéskönyvek is napvilágot láttak a II. Ratio elsőként előírt rendelkezése nyomán, noha már az I. Ratioban is szerepelt említésük. Ezek a tankönyvek, amelyekben semmiféle nemzeti jelleg nem volt található, igen fontos szerepet játszottak az ország területén élő és több nyelven beszélő lakosság iskoláiban. E kétnyelvű, rendszerint magyarnémet és magyar-szlovák változatú állami tankönyvek - amelyekből az 17821845 közötti időszakból 34 található, közülük is 10 magyar-szlovák szövegű a Széchenyi könyvtárban

34 - megfeleltek a Ratio-k által előírt moralizáló törekvéseknek és vallásos elvásároknak, imádságokat azonban soha nem vettek fel szövegeik közé. A 6-8 krajcárért árusított - viszonylag elég drága tankönyvek függelékeiben - igen sokszor arab és római számjegyekkel és egyesével, tízesével és százasával felsorolt számítótáblázatokkal találkozhattunk. Az olvasókönyvek után - áttekintettük - a pataki, a debreceni és a pápai kollégiumi tanárok néhány - főképp a leendő tanítók által forgatott - középfokú iskolai tankönyvét is.

3j Előbb Láczai Szabó József két tankönyvét említjük: a Rövid keresztyén erkölcs tudomány c. 47 oldalas kiskönyvét (Sárospatak, 1824), amely 70 paragrafusban tárgyalta a kívülről megtanulandó erkölcsi szabályokat. A bibliára, főképp a szeretet törvényére támaszkodó valláserkölcsi normatívák 1. az Istenre, majd 2. saját magunkra és végül 3. felebarátainkra