Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)

ősszel tudja közölni a termelőkkel. A költséges szekérhídmérlegek megszüntetését is kilátásba helyezték, a tiszti jutalékokkal egyetemben. Üjdonságnak számított az a követelmény is, amely szerint csak azt a cukorrépát volt köteles a gyár átvenni, amely legalább 14% cukrot tartalmazott.

28 A központ azonban még az év nyarán nyomatékosan felhívta a gyár vezetőinek a figyelmét az óvatosságra, hangoztatva, hogy a többéves, érvényben lévő szerződésekben foglalt feltételeket a termelőknek biztosítaniuk kell, azokat csökkenteni nem lehet, ilyen esetekben a fuvarpótlékok, a toleranciák, a természetbeni, vagy pedig a pénzbeli tisztijutalékok kifizetése változatlanul érvényben marad. Sőt ezeknek a termelőknek még azt is megengedték, hogy a hosszúlejáratú kölcsöneiknek az évi törlesztési részletét 18,50%-kal csökkenthessék.

20 Természetesen ez korántsem jelentette azt, hogy a gyár jótékonysági szerepet vállalt volna, éppen ellenkezőleg, szigorítást kívánt bevezetni minden területen és csak azoknak és annyi engedményt tett, amelyek érdekeit nem sértették. A hosszúlejáratú kölcsönöknél - az eddigiektől eltérően - a gyár vezetői biztosítékként váltókat kértek, esetenként pedig az ingatlanokra még a bekebelezési jogcímet is megszerezték. Általában minden törekvésük az volt, hogy a tartozások összegét csökkentsék. Az eladósodott termelők pénzügyi helyzetét folyamatosan ellenőrizték, mivel el akarták kerülni a bizonytalan kimenetelű bírósági tárgyalásokat. Ezért még bizalmas utakon is szereztek információkat termelőikről, többek között arról, hogy a telekkönyvekben nem történtek-e változások, a termelő továbbra is hitelképes-e, avagy esetleg már a csőd szélén áll. Az óvatosságra és a szigorításra a gyárnak megvolt minden oka, mivel a termelők egy része huzamosabb ideje jelentős pénzösszeggel tartozott, amelyet az alábbiakban igazolni is kívánunk. Cukorrépatermesztők nagyobb adósságai az 1930. évi kimutatás alap)án:'

{) Tartozás Hosszú lejáratú Tartozás Név a folyószámlán kölcsön összesen pengő ben I. Salzbcrger János 50 000 — 50 OOO 2. Ring Lipót és Samu 17 000 48 OOO 65 OOO ÎMelier Henrik 6 000 18 OOO 24 OOO 4Bezuk István 30 000 73 000 103 OOO 5Fischer és Herceg 7 000 15 OOO 22 OOO 6. Lichtenstein és László 3 500 19 200 2 2 7OO 7Péter Lajos 11 000 24 600 35 600 8. Dr. Perczel Tibor 7 500 4 571 12 071 9Pécsi egyházmegyei uradalom 10 000 20 OOO 30 OOO 10. Wolf és Deutsch 5 OOO 64 OOO 69 OOO Összesen: 147 OOO 286 371 433 371 A kimutatásból láthatóan az adósok csaknem mindnyájan bérlők voltak, személyenként és együttesen is jelentős pénzösszeggel tartoztak. Az agrárválság közülük jónéhányat a csőd szélére sodort. Hogy egyénenként mennyire volt stabil, vagy pedig instabil a gazdasági helyzetük, azt az alábbiakban bemutatjuk.