Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Szili Ferenc: Délkelet-Dunántúl cukorrépa termesztése és a Kaposvári Cukorgyár (1929-1944). (Negyedik rész)

A megrendelt anyag A fuvartételek Munkabérek értéke Időpont értéke pengőben költségkiadása pengőben pengőben 1928. XII. 151929. XII. 31. 1407523,72 39753,40 234144,70 A különböző gépek, a nyersanyagok és az alkatrészek, az összköltségnek a 83,71%-át, a fuvartételek a 2,37%-át, a munkabérek pedig a 13,92%-át tették ki. Az erőtelep korszerűsítése 392 654,57 pengőbe került, az új építkezésekre pedig 143 135,50 pengőt fordítottak. A válság éveiben ez az országosan is jelentős beruházás „oxigént" jelentett ezeknek a cégeknek, nagy és kiskereskedőknek, akik részt vehettek e munkálatokban, anyagokat szállítottak, vagy pedig szereléseket végeztek. Vizsgálataink szerint: 8 külföldi, 24 fővárosi, 13 országos, 6 régióbeli és 16 kaposvári cég, nagy és kiskereskedő vett részt valamilyen formában a gyár építkezésében.' A rekonstrukció pénzügyi vonatkozásain túl, a gépesítés és a technológia területén történt változásokat is bemutatjuk. Közismert, hogy a cukorgyárak kapacitását rendszerint a diffúziós telepek méretei adják meg. A gyár történetének első hét esztendejében - 1894-1901 között a 16 edényből álló 50 hl-es diffúziósteleppel még csak 50 vagon répát tudtak naponta feldolgozni. A hét év átlaga ennél valamivel magasabb volt, ugyanis 59,8 vagon napi átlagteljesítmény mutatható ki. Az első nagyobb rekonstrukció alkalmából - 1901-ben - az 50 hektoliteres diffúziótelepet 75 hektoliteresre bővítették, ezzel a napi répafeldolgozás 100 vagonra emelkedett. Huszonnyolc éven keresztül - a nagy rekonstrukcióig - a napi átlagteljesítmény ennél valamivel kevesebb volt, vagyis 94,6 vagon, a gyár kapacitását tehát teljes mértékig nem tudták kihasználni. Az 1929 és 1930 évi rekonstrukció alkalmából a régi diffúziótelepet korszerűsítették, annak helyébe két 65 hektoliter űrtartalmú telepet építettek, újszerű elpárologtató testeket szereltek fel, a répaúsztatókat mélyítették, a cukorgyár főépületét pedig 20 méterrel meghosszabbították.

8 A répamosó helyiséget is korszerűsítették, a répafelvonót megnagyobbították, a répavágó állomásra pedig új Perner répavágót helyeztek. Az iszapprés állomáson a prések 312 cm- szűrőfelületű iszappréssel lettek megnagyobbítva. A 72 m

3 űrtartalmú „Kherns" rendszerű mészkemencét pedig 90 m

3-re bővítették. A kazánházban lévő 16 Fairbairn kazánból négyet a rekonstrukció alkalmából, 4 évvel később ismét négyet kiselejteztek, amelyeket utótermék keverőkké alakítottak át. Az erőtelepen lévő kazánokat 22,2 atmoszféra gőznyomásra és 410 celzius fokos túlhevített gőzre építették át. A gépesítés terén mind a motorok, mind pedig a lóerő tekintetében növekedés mutatkozott. Ahhoz, hogy a technikai fejlesztés színvonalát érzékelhessük, röviden bemutatjuk a rekonstrukció előtti berendezéseket, majd a bekövetkezett változásokat is.

9 Miként a fentiekben már említettük, a gyári kazánházban 16 Fairbairn kazán volt, egyenként 23c m

2 fűtőfelülettel, valamint 1 db Babcock-Wilkox féle túlhevítő 120 m

2 fűtőfelülettel. Az erőtelepen pedig 4 db Babcock-Wilkox kazán volt üzembe helyezve, egyenként 325 m

2 fűtőfelülettel, 72 m

2 fűtőfelületű túlhevítővel, 2 db oeconomiser, egyenként 292 m

2 fűtőfelülettel. A gyárban 15 gőzgép volt 785 HP-vel, az erőtelepen pedig 3 db gőzturbina működött 3700 HP-vel.