Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Tilkovszky Lóránt: Harc a magyarországi német mozgalom külföldről támogatott náci irányzata ellen (1935-1936) (Második közlemény)

tanuló itteni német fiatalok segélyezésére, internátusi ellátására vonatkozóan ­az eddigi németországi pénztámogatás megszűntével - esetleg egy Jakob Bleyer alapítvány formájában lehetne a magyar kormánnyal megegyezni. A Suevia di­ákegyesület jóváhagyására belátható időn belül nem lehet számítani, mert a Ka­meradschafttal áll szoros kapcsolatban. Mackensen ezúttal is megismételte arra vonatkozó javaslatát, hogy a ma­gyarországi német személyiségekkel a birodalmi szervek részéről folytatott le­velezést a legszükségesebb kulturális vonatkozásokra korlátozzák, s még a lát­szatát is kerüljék olyan titkos kapcsolatoknak, amelyek a magyarok bizalmatlan­ságának adhatnának tápot, s magyarországi népinémeteket veszélyeztethetnének. Célszerű volna a külföldi németséggel való levelezést egy külön e célra létesí­tendő központi szerv révén bonyolítani le, amely e levelezést a német birodalom külpolitikai érdekeinek megfelelően és az egyes népcsoportok sajátos helyzetének figyelembevételével ellenőrizné. A Magyarországi Német Népművelődési Egyesület autonómiája tekinte­tében Mackensen akceptálta azt a magyar álláspontot, hogy az autonómiának az államérdek szab kereteket, s megtámadhatatlannak jelentette ki azt az érvelést, hogy mindaddig, míg e szempontból szükségét látja, az állam erősebb beleszólási jogot biztosít magának az Egyesület irányításába, életébe. Meggyőződése szerint azonban az Egyesület jövője nem az autonómia értelmezésén s az Egyesület struk­túrájának aszerinti alakításán, hanem személyi kérdéseken múlik. Gratz, aki Kussbach lemondása óta az ügyvezető elnöki teendőket is végzi, egyre terhesebb­nek érzi hivatalát, és új embereket keres az Egyesület vezetésére. Ha sikerül olyan személyeket találni, akik egyaránt bírnák a német és a magyar kormány bizalmát, az Egyesület minden problémája ezzel önmagától meg is oldódna. Az iskolarendelet végrehajtásának kilátásait illetően Mackensen ezúttal azt domborította ki, hogy a magyarországi németség, bár jelenleg egymással szembenálló irányzatokra oszlik, egységesen és igen erőteljesen követeli a kor­mánytól a végrehajtást, s maga Gratz is igen határozott álláspontot foglal ei e tekintetben. Ez a magyarországi németség részéről kifejtett belső nyomás elég­séges lesz ahhoz, hogy a kormányt rászorítsa az iskolarcndelct végrehajtására. A tanítóképzés megoldására Magyarországon kell megfelelő módot találni, mert né­metországi tanfolyamokon való részvétel iránt magyar részről nagy a bizalmat­lanság. Végezetül azt a gondolatot vetette fel a budapesti német követ, hogy a kölcsönös bizalom teljes megteremtéséhez, mely a német-magyar viszony töké­letes tehermentesítésének alfája és ómegája, igen kedvezően járulhatna hozzá egy kölcsönös sajtómegállapodás, hogy ti. a német-magyar kisebbségi kérdéssel a lapok vagy egyáltalán ne, vagy csak mértéktartóan foglalkozzanak. I!) A Volksdeutsche Kameradschaft korántsem úgy ítélte meg a helyzetet és a kilátásokat, mint Mackensen, aki a német-magyar külpolitikai kapcsolatok ba­ráti jellegének fenntartása és elmélyítése elsődleges érdekei szempontjából fő­leg a magyar kormány bizalmának visszaszerzéséhez német részről szükséges mér­téktartásra, tapintatra, türelemre figyelmeztetett, s tagadhatatlanul optimistább várakozással tekintett az ily módon megnyugtatandó magyar kormány jövőbeli magatartására, a magyarországi német kisebbség problémáinak megoldódására, mint az reális volt. Az iskolakérdés tekintetében például a Deutscher Volksbotc idevágó cikke mellett a Volksdeutsche Kameradschaft megbízásából dr. Stefan

Next

/
Oldalképek
Tartalom