Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Hajdu Zoltán: Somogy megye vonzáskörzetrendszere az 1920-as évek elején

vonatkoznak. A kérdések tehát nem teszik lehetővé a forgalom nagyságának elemzését, de lehetővé teszik az egyes centrumok kereskedelmi hálózatának menynyiségi és minőségi vonatkozásainak vizsgálatát, a centrumok piaci vonzáskörzetének feltárását. A piaci gravitációs kérdés kiállításakor némi bizonytalanság figyelhető meg. A kérdés nem tesz különbséget az egyes térségek különböző szintű piacai között, egyszintű piacra vonatkozik. Az adatlapok többségén általában egy piaci központot jelölnek meg, de a legkritikusabb területeken (csurgói járás, szigetvári járás, a marcali járás ÉNy-i része) érezhető bizonyos zavar a piacszintek különbözősége miatt. Mivel az adatlapok többsége csak egy központot jelöl meg piaci gravitációs központként, nincs lehetőség a piaci vonzáskörzetek teljes hierarchikus rendjének feltárására. A i. ábra a legfontosabb területi kapcsolatokat kiváltó kereskedelmi formákat mutatja. Nem tüntettük fel a szinte települési egységekig kiépült szatócsbolthálózatot, mert nincs településközi hatása. A piacok és vásárok területi eloszlása és a piacok gravitációs hatása fontos, mert az adatbázis alapján nem lehet a mezőgazdaság területi kapcsolatait másként értelmezni. Az ábrán a legjelentősebb, a járási székhelyek szintjét elérő kereskedelmi központok piaci vonzáskörzeteit tüntettük fel. Világosan látszik, hogy a kereskedelmi vonzáskörzetek nem idomulnak sem a járás-, sem a megyehatárokhoz. Megyén belül szembetűnő, hogy egyes járások (barcsi, kaposvári, igali, lengyeltóti) kétpólusúak kereskedelmi tekintetben. Megyehatár menti problémaként jelentkezik Nagykanizsa kiterjedt Somogy megyei vonzáskörzete, bár a vonzáskörzet marcali járáshoz tartozó része erősen vonzódik Marcalihoz is. Keszthely vonzása erős és egyértelmű a marcali járás ÉNy-i szögletében, Siófok hatása a tabi járás ÉK-i részére terjed ki. Kisebb területek vonzódnak Dombóvárhoz és Sellyéhez. A szigetvári járás területén érződik Pécs magasabb szintű kereskedelmi vonzása. 5. A településhálózat ipari szolgáltatási kapcsolatrendszerei A termelőszféra kapcsolatrendszerének vizsgálatára csak nagyon korlátozott lehetőséget ad a forrás. Az iparra vonatkozó kérdések az ipar eloszlási viszonyait, az ipari üzemek nagyságát, az iparigazgatás szervezeti rendszerét érintették. Nem tettek fel kérdéseket a munkaerő mozgására és az ipar nyersanyagbeszerzéseire és késztermék-eladási kapcsolataira. A kitermelő- és gyáripar vonzáskörzeti megítélése az adatbázis hiányosságaitól eltekintve is problémás lenne. A gyáripar eloszlási, kapacitási, foglalkoztatási mutatói ipartörténeti és gazdaságtörténeti szempontból fontosak, de a településhálózat kapcsolatrendszerének alakításában csak kismértékben vesznek részt, a lakosság mozgásformáit alig befolyásolják. A településhálózat szerkezete és a településhálózatban lejátszódó mozgások szempontjából fontosabb a kisipar termelő, ellátó, szolgáltató tevékenysége. A kisipar ezen tevékenysége szorosan kötődik a népesség közvetlen termelési, fogyasztási tevékenységéhez, rendszeres mozgásait jobban meghatározza. A két világháború között nyilvántartott több mint 100 ipari szakképzettség, ill. kisipari javító-termelő-szolgáltató tevékenység közül mintegy 70 féle található meg a megye falusi településeiben. Ez azt jelenti, hogy elvileg a kisipar területi kapcsolatai legalább 70 ágazatban, azon belül több szintben értelmezhe-