Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Hajdu Zoltán: Somogy megye vonzáskörzetrendszere az 1920-as évek elején
A körjegyzőségek kialakítása többféle érdek egyeztetése és ütköztetése révén valósult meg. 20 A megye körjegyzőségei több típusba sorolhatók. a) A körjegyzőség székhelye lakosságszáma és fejlettsége révén kiemelkedik a körjegyzőség többi községe közül, az igazgatási kereteken túlmenően is valóságos ellátó szerepet tölt be. (Lengyeltóti, Tab, Igal, Babócsa, Kadarkút stb.) b) A körjegyzőség nagyjából azonos nagyságú (800-1500 fős) településekből áll, a funkciók ellátása osztott rendszerben történik, a települések között ellátási átfedések vannak. (Ide sorolható a megye körjegyzőségeinek több mint 2/3-a. c) A körjegyzőség kis lélekszámú (800 fő alatti) településekből áll, a körjegyzőség központja az igazgatási funkción kívül semmilyen más tekintetben nem emelkedik a többi település fölé, a körjegyzőségnek nem valóságos központja, az ellátás vonatkozásában a települések kifelé orientálnak. d) Néhány körjegyzőségben a körjegyzőség székhelye kisebb, mint az alá beosztott település vagy települések (kisdobszai, somogyapáti, drávafoki körjegyzőség). Itt jelentős feszültségek keletkeznek. A települések igazgatási kapcsolatrendszere szempontjából figyelemre méltó konstrukció a nagyközséghez beosztott kisközség és a két járásszékhely (Nagyatád, Szigetvár) körül kialakított körjegyzőség. A közigazgatás sajátos területi egysége a járás. Jelentőségét az adja, hogy néhány kivételtől eltekintve a járásokra épülnek rá a különböző szakigazgatási és ellenőrzési-, ellátási rendszerek (járásbíróság, járási felügyelőségek). Somogy megyében a két leglényegesebb eltérés e tekintetben a kaposvári járás kettéosztása a járási állatorvosi ellátás és ellenőrzés területén (Nagybajom járási állatorvossal rendelkezik), másrészt a barcsi járás kettéosztása törvényhozási és pénzügyi tekintetben Nagyatád és Szigetvár között. A megye járásai között számottevő különbségek vannak mind területi, mind népességi vonatkozásban. Különösen nagy eltérés van a központok népességszáma és a járások népességszáma és arányossága között. A járásszékhelyek nagy része a közigazgatási szervezeti jellegen kívül nem tud teljes mértékben a járása kizárólagos központja lenni. A magyar közigazgatási területbeosztás második szintjét a történelmileg kialakult vármegyék képezik. Közigazgatási vonatkozásban minden, ami ezen belül van, a vármegyébe, minden, ami ezen kívül van, a vármegyére épül rá. A 4. ábra a Dél-Dunántúl különböző regionális jellegű köz- és szakigazgatási, érdekképviseleti, egyházigazgatási területbeosztásainak összevont képét mutatja. 21 Világosan látszik, hogy a magyar közigazgatás legsajátosabb területi egysége a megye. Az egyházigazgatási, gazdasági szervezeteket leszámítva minden más ágazat a megyét teszi (igaz, eltérő területi csoportosításban) területi beosztása alapjává. A regionális jellegű közigazgatási ágazatok és érdekképviseletek szervezetei esetében látható, hogy a legtöbb regionális jelleggel működő igazgatási szervezet központja Pécs. Különösen egyértelmű Somogy és Baranya erős kapcsolódása. 2. Az egészségügyi intézményhálózat vonzáskörzetformáló szerepe Az egészségügyi funkció a települések kapcsolatrendszerének alakításában már a XIX. század végétől nagy szerepet játszik. Az egészségügyi ellátás, területi rendszerének kialakítása (orvosi körök, gyógyszertárak, kórházak) sok esetben
