Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Hajdu Zoltán: Somogy megye vonzáskörzetrendszere az 1920-as évek elején
közigazgatási szervezet visszaállítására törekedett a megmaradt területen. A Magyar Tanácsköztársaság minden közigazgatási területszervezésére vagy a települések jogállásának megváltoztatására vonatkozó rendeletét és intézkedését visszavonták. 16 Az országhatárok megváltozása miatt azonban szükségessé vált a köz- és szakigazgatási területbeosztás rendezése. Ez érintette a több megyét összefogó, regionális jellegű szakigazgatási rendszerek területbeosztásának az új országhatárokhoz való igazítását, valamint az új országhatárok által kettévágott megyék, járások, községek területbeosztásának rendezését. 1920-1925 között végbementek e szükségszerű változtatások. Somogy megye területét csak jelentéktelen mértékben érintették a területi változások, hiszen a tájékoztató lapok szerint is csak néhány száz kh föld került a békeszerződés folytán az új jugoszláv államhoz, több esetben pedig területgyarapodás is bekövetkezett. 17 Ezeket a kismértékű változásokat az országos statisztika nem érzékeli, és Somogy megye úgy szerepel, hogy nem történt területváltozás. A köz- és szakigazgatás vonzáskörzetkialakító, mozgásforma szabályozó hatása több síkon vizsgálható. Legfontosabbnak azoknak a kényszerpályáknak a feltárását, bemutatását tartjuk, amelyek a lakosság mozgását kényszerítő erővel határozzák meg. Nem írható le egységes, minden ágazatra kiterjedő igazgatási vonzáskörzetrendszer, hiszen a különböző jellegű igazgatási ágazatok eltérő szintű hálózatokat, különböző területi beosztásokat alkalmaznak a két világháború közötti időszakban. 18 Az igazgatási vonzáskörzeteket így csak érzékeltetni lehet, de egységes, zárt, minden igazgatási kapcsolatra kiterjedő területrendszer nem tárható fel. A közigazgatási területszervezés elsősorban a területi igazgatás tekintetében jelentkezik vonzáskörzetképző tényezőként. Az 1925-ös magyar közigazgatás kétfokozatú. Az önkormányzati jelleggel működő nagyközségek, körjegyzőségek, rendezett tanácsú városok jelentik az első fokozatot, a vármegye a fellebbviteli fórum. A közigazgatás és a lakosság érintkezési felülete a helyhatóság, a községekben és a városokban. Ezeken keresztül jut el a lakossághoz az összes magasabb szintű állami és önkormányzati szerv rendelkezése. A járás nem önkormányzati közigazgatási egység, hanem a vármegye területi alfelosztása, az élen a főszolgabíró, a vármegye dekoncentrált (kihelyezett) szerve. A vármegye csak a rendezett tanácsú városok fölött gyakorolja közvetlenül fennhatóságát (amelyek úgy tekinthetők, mint egyetlen községből álló járás), tehát ezek nem tartoznak a járáshoz. Ezzel szemben a községek fölött nem közvetlenül, hanem a járás útján gyakorolja fennhatóságát, tehát a járásszékhely ténylegesen a községek közigazgatásának központja 19 (3. ábra). A településhálózat szerkezete, nagyságrendi tagozódása jelentős mértékben befolyásolja a benne kialakítható igazgatási struktúrát (4. táblázat). A községi településhálózat esetében szoros kapcsolat van a településhálózat nagyságrendi szerkezete és az igazgatási struktúra között. A nagyfalvas és középfalvas, területeken Somogy megyében a nagyközségi igazgatási struktúra a jellemző. Ezek a nagyobb lélekszámú, fejlettebb községek saját erőből képesek megoldani a közfeladatok ellátását. A kis- és aprófalvas területeken a körjegyzőségi rendszer a meghatározó.
