Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Hajdu Zoltán: Somogy megye vonzáskörzetrendszere az 1920-as évek elején

A népesség foglalkozási szerkezete Somogy megyében iozo-ban Őstermelés Bányászat, Őstermelés Bányászat, Közigazgatási egység Őstermelés kohászat, Egyéb Őstermelés kohászat, Egyéb Közigazgatási egység ipar Egyéb ipar Egyéb fő % Barcsi járás 24 112 4 5 57 4 276 73-2 13,8 13,0 Csurgói járás 29 J16 3 5 8 5 5 795 75>7 9,3 15,o Igali járás 26 759 4 192 2 570 79,8 12,5 7,7 Kaposvári járás 38 9"7 4 915 3 762 81,8 10,3 7,9 Lengyeltóti járás 24 318 4 266 3 283 76,3 13,4 10,3 Marcali járás 38 952 5 3 5 5 4 099 80,5 11,0 8,5 Nígyatadi jar-v: 27 992 4 601 3 77t> 77,0 12,6 10,4 Szigetvári járás 23 608 4 334 3 495 75,1 13,8 11,1 Tabi járás 29 183 5 120 3 751 76,7 13,59,8 Kaposvári rtv. 4 061 9 278 16 271 I 3,7 3i,3 55,o Somogy megye össz. : 267 209 ÍO 20} 5 1 0^ ) 72,i 13,6 13,9 Forrás: Az 1920. évi népszámlálás. II. rész. A népesség foglalkozása és a nagyipari és kereskedelmi váll. ilatok közsé génként. Budapest, 1925. Magyar Stat. Közi. Űj sorozat. 71. köt. 22-33. p. lap kérdésére ,,A népesség zömének foglalkozása" egységes válasz született: földműves. A gazdaság, a településhálózat, a népesség foglalkozási szerkezete alapján nyilvánvaló, hogy a megye falusi településeinek vonzáskörzetbe való integrálódásakor a népesség újratermelését biztosító fogyasztási, ellátási, igazgatási stb. infrastruktúra vonzáskörzetképző, kapcsolatteremtő hatása mellett döntő szempont a mezőgazdasági termelés feltételeinek biztosítása, megszerzése, valamint a mezőgazdaság késztermékeinek értékesítése. Somogy megye településhálózatában egyaránt megtalálhatók az aprófalvas, a középfalvas és a nagyfalvas, mezővárosias területek (3. táblázat)- A települések nagyságrendi megoszlása lényegesen befolyásolja a falusi településhálózat centrumképződési folyamatát, a közigazgatási területszervezés lehetőségeit, a települések teherbíró képességét, az intézményi hálózat kiépíthetőségének lehetőségeit. A különböző településszerkezetű területek és a különböző nagyságú települések fejlődésének mozgatói, gazdasági, társadalmi, közigazgatási problémái eltérőek. Somogy megye településhálózatának legfontosabb sajátossága a városi népesség alacsony száma és aránya, a városhiányos területek nagysága. Kaposvár, a megyeszékhely az egyetlen város a megyében, a városi népesség aránya alig haladja meg a 8%-ot. Ez lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál, s alatta marad Baranya (22,1), Zala (12,5) értékének, egyedül Tolna megye (8,0) átlagát haladja meg a Dél-Dunántúlon. A városok hiánya nagymértékben befolyásolja a településhálózat vonzáskörzetrendszerének alakulását. Lényegesen nagyobb szerepet kapnak a megyében a lakosság ellátásában a nem városi jogállású járásszékhelyek és a nem járásszékhely jellegű központok is. A közlekedési lehetőségek fejletlensége következtében

15 a járásszékhelyek egyes területeken szinte kizárólagos vonzásközpontként funkcionálnak. A megyeszékhely vonzása így jobbára csak az adminisztratív vonatkozásokban terjed ki a megye egész területére.