Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Király István: A Somogy megyei lótenyésztés
„A vármegye kisgazdái! Vas, Zala és Somogy megyékből szereznek be hidegvérű lovakat" - mondja ugyanez az irat. Kémes község elöljárósága levélben írta a gazdasági egyesület titkárának, hogy fedeztetni Somogyba járnak át, de ez sok időt és fáradságot követel. Aki ezt nem vállalta, az Zala és Somogy megyékben, valamint Horvátországban igyekezett hidegvérű választási csikót beszerezni. 1520/1907. sz. irat. 55. BmL. Gazdasági Egyesüllet iratai. 1906. 1708. sz. irat. 56. BmL. Gazdasági Egyesület iratai. 1906 1509. sz. irat. 57. BmL. Gazdasági Egyesület iratai. 1906. 1534. sz. irat. 58. SmL. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1910. 624. sz. 59. SmL. Gazdasági Felügyelőség iratai. 1914. 148. sz. irat. 60. Sziebert László: A hidegvérű lótenyésztés Baranya megyében. Pécs. 1943. 61. Somogy vármegye Hivatalos Lapja, 1914. 48. sz. SmL. Takarmánybizottság iratai. 1918. 323/46. sz. 62. SmL. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 1921. nov. 8. 63. Statisztikai Évkönyvek. Az állatállomány Somogy megyében a tavaszi állatösszeírások alapján. 1925 és 1927. 64. U. a. az 1929., az, 1930. és az 1934. évekre vonatkozóan. 65. U. a. az 1935. évre vonatkozóan és Magyarország állatállománya, gazdasági felszerelése és gyümölcsfa-állománya az 1935. évben. Bp. 1937. 100-101. 1. 66. Az 1942. évi állományra vonatkozóan lásd Káposztás István: Iratok a magyar mezőgazdaság 1945. évi helyzetéről. Agrártörténeti Szemle. 1965. 1. sz., az 1941. évi adagot, amely 66929 ló volt, a SmL. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1941. május 5-iki számából nyertem, az 1943. évi adatot pedig, amely 66722 ló volt, OL. FM levéltára. K. 184. 8496. kötetéből vettem. 67. Statisztikai Évkönyv. 1938. Bp. 1939. 68. OL. FM Levéltára. K. 184. 8639. kötet. 69. Káposztás István i. m. 70. Magyarország 1947. évi állatállománya. Bp. é. n. 10-11. 1. 71. U. a., mint a 65-ös jegyzet. 72. Kiss Elemér: Alsó-Dunántúl mezőgazdasága. Kaposvár. I. k. 48. 1. Somogy megyében a következő falvakban volt fedeztető állomás: Babócsa, Büssü, Erdőcsokonya, Kutas, Kadarkút, Lábod, Magyaratád, Mike, Nagybajom, Pusztakovácsi, Ságvár, Somogyaszaló, Szőkedencs, Tab, Molványhíd, Mozsgó. 46. 1. 73. U. a., mint a 71-es jegyzet. 74. Kiss Elemér i. m. 48. 1. 75. A vármegye a mezőgazdaság szolgálatában. Bp. 1935. Stephaich Pál előadása. 76. Somogyi Gazda, 1927. dec. 25. (Megjelent az Üj-Somogy mellékleteként.) Somogy vármegye hidegvérő lótenyésztése c. cikk. Az író szerint a hidegvérű ló „két évtized alatt" elsöpörte a melegvérű lóbartást. 77. Horváth Jenő: Tolnatamási és Vidéke Fél vér-lótenyésztő Egyesület működése. Bp. 1931. 78. Kiss Elemér i. m. 47. 1. 79. Széchenyi Imre gr.: Somogy vármegye gazdasági viszonyai. Bp. 1887. 25. 1. 80. U. a., mint a 78-as jegyzet. 81. Az indexeket adó adatok megtalálhatók az alábbi munkákban: Magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. kötet. Bp. 1897. 185. 1., A magyar szent korona országainak állatlétszáma az 1911. évi február hó 28-iki állapot szerint. Magyar Statisztikai Közlemények. 41. kötet. 76. 1., Magyarország állatállománya, gazdasági felszerelése és gyümölcsfa-állománya az 1935. évben. Bp. 1937. 100-101. 1. és OL FM levéltára. K. 184. 8496. kötet. 82. A regionális kutatásnak, különösen pedig az agrárregionális kutatásnak olyan fontos eredménye, mint amilyent a Magyar! Zoltán és Reichenbach Zoltán vezetésével dolgoztak ki és a ,.Magyarország mezőgazdasági politikájának alapvetése" címet viseli, hamis eredményre jutott azzal, hogy az állatállomány területi megoszlását csak egy szűk időintervallumon belül tekinti át, nagyjából az 1938-39. évi adatok alapján, mert a hidegvérű lovak tenyészterületének megjelölésében a Drávával határos járások lótenyésztését egyenértékűnek tartja a középső területek hidegvérű lótartásával. 54-56. 1. A regionális kutatásban a történeti módszernek éppen az az előnye, hogy a fejlődést képes nagyobb időközökben is áttekinteni. A századforduló utáni két évtizedben vitathatatlan a Dráva mellékének a vezető szerepe a hidegvérű lótartásban, de a két világháború között ezt a vezető szerepet a megye középső területe vette át.