Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)
Htja Kaposvárra a terményt. 149 E panaszok novemberben is megismétlődtek, de nemcsak a magas fuvardíjakat kifogásolták, hanem a vasúti cukorrépaszállítás vontatottságát, a vagonhiány miatt a szekerek hosszú várakozási idejét az állomásokon. 100 Akkor még szokatlan lehetett az azonnali vagonba rakás lehetetlensége, az állomási rakodók földjén tárolás átmeneti szükségessége, ami most már jó ideje elfogadott gyakorlattá vált. E vasút és a tervezett folytatásának gazdasági jelentőségét a legtömörebben a Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara 1895-ben kiadott jelentéséből idézett sorok foglalták össze: ,,. . . a Kaposvár-mocsoládi szabványos nyomtávú vasút, amely 10 000 hold cukorrépaföldet szel át s kiindulási vonalat képez a Somogy megye északi vidékére tervezett nagyobb szabású hálózatnak. ... A Mocsolád-Tab-enyingi, illetve siófoki vasút kiépítése, melyet az építési nehézségek s az érdekeltségnek a hozzájárulástól való tartózkodása ez ideig késleltettek, kedvező stádiumba jutott, hogy e vasútvonal építését a kaposvári cukorgyár által leginkább érdekelt Magyar Általános Hitelbank vette kezébe. Hatalmas ösztönül szolgál e vonal létesítése azonkívül, hogy egy bőtermő vidék északi része dús cukortartalmú répát termel, melynek a kaposvári cukorgyár részére való olcsó és gyors szállítását e vasút van hivatva biztosítani. A megye törvényhatósága már megszavazta a kilométerenkénti 6000 frt hozzájárulást, a törzsrészvények jegyzése iránt az érdekeltség részéről is nagy élénkség tapasztalható." Utóbbi megállapítás azon a tényen alapult, hogy a vasútépítés támogatása céljából Zala 300, Torvaj 2500, Jut 2000, Ádánd 3000, Zics 3000, Németegres 2000, Nyim 1000, Bábony 3000, Megyer 3000 és Kőröshegy község 3000 frt értékben törzsrészvény vásárlást határozott el. 151 A mocsoládi vasút elkészülte után továbbépítésének gondolata szinte folyamatosan foglalkoztatta a közvéleményt. 1894 szeptember elején még a két (enyingi és siófoki) vonalalternatívának egyforma súlya volt, ln2 de ezektől függetlenül Zichy Istvánnak előmunkálati engedélyt adtak az ádánd-siófoki szakaszra. 153 1896-ban már változott annyira a kormány vasútpolitikája, hogy a mocsoládi vasút meghosszabbításának tervezésekor a helyi érdekek kerülhettek előtérbe, Siófokot jelölték ki végállomásként. Ennek megfelelően 1896. február i2 J én az ádánd-siófoki szakaszon kezdték meg a tervezett pálya közigazgatási bejárását. 154 1896 januárjában a tabiak ismét felmelegítették a szántódi vasút már régen elvetett tervét. Ugrón Ákos országgyűlési képviselő, tabi földbirtokos kapott előmunkálati engedélyt egy Tab-Pusztakapoly-Kereki-Pusztaszemes-Kőröshegy-Szántód irányában tervezett vicinális vasút építéséhez. 155 A tabi Vérsey József februári cikkében attól tartott, hogy a tamási-hidegkuti és a veszprémdombóvári vasút hamarosan várható kiépítése 136 után Tab vasút nélkül hamar elveszti vezető szerepét a vidéken, üzleteit áthelyezik a forgalmasabb községekbe. A szántód-tabi vasút létjogosultságát Vérsey több körülménnyel indokolta. Először is azzal, hogy a Mocsoládtól Siófokig tervezett vasút megvalósíthatatlan. E 70-80 km hosszú pálya mellett Tabon kívül alig van magánérdekeltség, mert főképpen egyházi uradalmakat érint, ezek pedig igen szétágazó érdekeik miatt nem járulnának hozzá az építkezés költségeihez. Mivel a 6 évi hiábavaló várakozás után a tabi érdekeltség türelme is elfogyott, feltételezte, hogy az nem fogja meghosszabbítani az érdekeltségi kötelezettségét. Állítása szerint a kaposvár-siófoki vasút építésére a legnagyobb csapást éppen a kaposvár-mocsoládi
