Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)
zottság. - Az engedélyesek ügyvédjük, dr. Mandel Pál közvetítésével továbbra is kitartottak a keresztúri kiágazás mellett a következő indokkal: ,,Azon vidék, melynek érdekeit ezen vasút kielégíteni hivatva lenne és amely ezen vasútért a tőle megkívánt áldozatokat meghozza, teljesen kielégítve fogja látni érdekeit a keresztúri csatlakozással, és áldozatai meghozatalánál nem veszi számba a Balatonkeresztúr-Balatonszcntgyörgyi vonalrész költségeit." Azzal a miniszteri, ill. bizottsági indokkal szemben, hogy a balatonszentgyörgyi csatlakozás egyúttal lehetővé tenné a közvetlen csatlakozást Keszthely felé, azt hozta fel érvként, bogy bár a csatlakozó HÉV-vel a forgalom várhatóan némileg valóban emelné a Somogyszobról a Balaton felé tervezett HÉV forgalmát is, de nem célszerű e vasutat már most az átmenő forgalommal terhelni, építse majd meg a Balatonkeresztúr és Balatonszentgyörgy közötti, a Déli-Vasút fővonala mellett szorosan elhelyezett vicinális szakaszt a keszthely-balatonszentgyörgyi helyiérdekű vasút, amelynek az jobban érdekében áll. 11 ' A három év múlva történt kivitelezés során a miniszter akarata érvényesült, a HÉV-szerelvények tehát a Déli-Vasúttal párhuzamos pályán közlekedtek Balatonszentgyörgyig, a hivatalosan kijelölt csatlakozó állomásig. Amikor a csatlakozó pálya elkészült, a műszaki felülvizsgálatkor kiderült, hogy az előírásokkal ellentétben a déli-vasúti pályával nem egy szinten, hanem az felett 20-30 cm-rel magasabban helyezkedett el, ezért a Déli-Vasút kérésére a HÉV pályatestébe 105 kőszivárgót kellett beépíteni, hogy a fővonal pályatestét mentesítsék a csapadékvizektől. 116 Arra, hogy a HÉV részvénytársaságok üzemeltessék a tulajdonukban levő vicinálisokat, sem a technikai-személyzeti feltételek oldaláról nézve nem volt mód, sem az állam nem tűrhette el ezt a közlekedés teljes anarchiájának veszélye nélkül. A HÉV részvénytársaságok ezért vasútjaikat üzemeltetésre minden esetben átadták a forgalom szervezésében és bonyolításában már nagy tapasztalatokkal és kiképzett személyzettel rendelkező államvasutaknak. A balatonszentgyörgy-somogyszobi HÉV a MÁV-val „üzletének kezelésére" 1893. ok. 19-én kötötte meg a szerződést. Lényegét tekintve a MÁV a szerződés szerint arra kötelezte magát, hogy a vasút megnyitásának napjától saját személyzetével és költségén teljesíti az összes üzleti szolgálatot", tehát az általános igazgatásit, a pályafelügyeletit és pályafenntartásit, a forgalmit és kereskedelmit, a vontatásit és anyagkezelésit, valamint a járművek fenntartását. Ugyancsak kötelezte magát a MÁV a postaszállításra a ker. miniszter által megállapított illeték ellenében. A MÁV-nak joga volt a vicinális vasút építésének ellenőrzésére és felügyeletére, neki kellett berendezni az épületeket még a megnyitás előtt, ellátni a személyzetet ruhával, de a HÉV költségére (51400 K-ért). Az rt. kötelezte magát a vasútban vis maior (háború, árvíz, földrengés, földcsuszamlás, rendkívüli hófúvás) által okozott károk helyreállítására. A szerződés tételesen meghatározta azokat az önköltségi díjtételeket, amelyeket a MÁV igazgatósága felszámít az összes üzleti szolgálat ellátásáért és teljesítéséért - általában kocsitételekben és tonnakilométerben. Ez volt tehát a MÁV bevétele. A forgalmi eszközöket (vasúti járműveket) a mozgópostakocsik kivételével a MÁV adja, aminek ellenszolgáltatásaként az rt. köteles a legalább évi 12000 K^ás külön pótlék fedezetéül 240000 K-át készpénzben a MÁV-nak befizetni. Személy- és poggyászszállítás tekintetében mind a helyi, mind a csatlakozó forgalomban az rt. arra kötelezte magát, hogy a MÁV zónatarifa rendsze-
