Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Erdősi Ferenc: Somogy megye közlekedési hálózatának kialakulása a XIX-XX. században (Harmadik közlemény)

hessen szállítani. A barcs-murakeresztúri szakaszt RUZITSKA L.

10 szerint a Déli-Vasút Társaság építette. A pécs-barcsi vonal volt az első, amelyre az önálló magyar kormány adott építési engedélyt (1867. május 2-án). Az engedélyt kamatbiztosítással adták, tehát az állam a befektetett tőke után, annak megtérülésétől függetlenül biztosította a kamattérítési kötelezettséggel a minimális hasznot. A magánvállalkozás igazgatója Herz Gyula volt, akinek vezetése alatt az építésre eredetileg tervezett 15 hónap helyett 9 hónap alatt, 1S68. május 6-ra

11 elkészült a Pécs (Üszög) -Barcs közötti 67 km hosszú pálya. A vasútépítés általános körülményein túl bennünket közelebbről a megye reagálása érdekel. A pécs-barcs-nagykanizsai vasutat annak ellenére, bogy sorrendben a második volt, a megye hangadói az indokoltnál kisebb lelkesedéssel fogadták, mivel a Balaton mentihez hasonlóan, ez sem szelte át Somogy közepét, ez is messze elkerülte Kaposvárt. Inkább csak az épülésekor adódó munkalehetőséget, továbbá provinciális - a Dráva-mentére, Barcsra gyakorolt - fejlesztő hatását ismerték el.

12 Ami viszont a Dráva menti vasútnak a megye egészére gyakorolt hatását illeti, már 1868 áprilisában megállapították, hogy e vasúttal a megye 7/8-a semmit sem nyer, sőt veszít, mert a Mohács környéki „gabonakánaánból" most már olyan mennyiségű és minőségű gabona önti el a nagykanizsai piacot, amellyel Somogy megye semmilyen vonatkozásban sem képes konkurrálni.

1 '' Annak ellenére, hogy a Dráva menti vasút építése is többszörösen idegen (Baranya megyei, azon felül osztrák társasági) érdekek realizálásának az eredménye, úgy véljük, hogy hatása azért Somogy megye gazdasági életére is egyértelműen pozitív. Kedvező hatását elsősorban a barcsi kikötő forgalmának gyors növekedéséből és a község gyors fejlődéséből, a pécsi szén által elősegített iparosodásból lehet lemérni.

14 Az első szakasz megnyitását követő pár hónapon belül történt két szerencsétlenség egy időre bizalmatlanná tette az amúgyis gyér utazóközönséget a vasúttal szemben. A kedvezőtlen tapasztalatokról „Isten mentsen meg az olyan utazástól" címmel született egy erősen kritizáló cikk.

1;í A munkát hátráltató elemi csapások ellenére 1868 júniusi tudósítás szerint remény volt arra, hogy a barcs-murakeresztúri szakaszt is átadják szeptemberre."

1 2. A megyét középen átszelő, Kaposvárt is érintő „Duna-Dráva vasút" építése a) A megye 1867. évi közlekedési hálózatfejlesztési koncepciója A megyét két oldalról csupán keretező, kizárólag államérdekek szem előtt tartásával nyomvonalazott fővonal létrejötte reagálásra késztette a törvényhatóságot. Ki kellett alakítani Somogy saját érdekeket is számításba vevő közlekedési hálózatfejlesztésének koncepcióját. Első lépésként az 1867. szept. 23-án tartott megyei rendkívüli bizottmányi ülés - Madarász József országgyűlési képviselő indítványára választmányt

17 küldött ki az építendő vasutak, valamint az azokat összekötő megyei és „közlekedési" utak irányának véleményezésére. A választmány a közutak irányának meghatározását az építendő vasutaktól szán-