Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Dobai András: Somogy megye középszintű igazgatása a neoabszolutizmus időszakában (1849. aug.-1859. okt.)

A Habsburg hatalomnak mindenekelőtt megbízható, az osztrák törekvéseket hűségesen kiszolgáló hivatalnoki karra volt szüksége ahhoz, hogy az igazgatás menete zökkenőmentes legyen. A történeti irodalom által feltárt tény, hogy az abszolutizmus első éveiben az osztrák igazgatás bőven talált hivatalnokokra a magyar köznemesség köreiből.

12 Maga Geringer is azon a véleményen volt, hogy a közigazgatásból egyelőre nem lehet kiszorítani a magyar hivatalnokokat - különösen ott nem, ahol a néppel való közvetlen érintkezés elkerülhetetlen, hiszen nagyobb a nép bizalma a honi tisztviselők iránt, az ügyintézés hétköznapjaiban elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete, „ezért a megyefőnöki és egyéb megyei állásokra más országból való pályázó alig jöhet tekintetbe"

13 Ha a Somogy megyei tisztviselők összetételét vizsgáljuk (i. sz. táblázat), azt tapasztaljuk, hogy itt is elsősorban helyi, a' közigazgatásban már 1848 előtt is szerepet játszott köznemesek vállaltak hivatalt. Közülük egyeseket talán megélhetési gondok késztettek az új rendszer kiszolgálására, vagy nagyon is ideiglenesnek tekintették az új rendet. Többen azonban konzervatív, aulikus magatartásuk miatt Noszlopy somogyi kormány^biztossága idején hosszabb-rövidebb ideig tartó fogságot szenvedtek, az ő esetükben érthető, hogy élen jártak az új rendszer kiszolgálásában. A megyei vezető hivatalnokok közül ilyen volt Csorba József megyei főorvos, Hochreiter Ambrus, Roboz Pál az igali, Bernáth József a karádi járás főszolgabírója. Csorba József megyei főorvossal kapcsolatban a róla készült erkölcsi, politikai magatartását tartalmazó minősítés fontosnak tartja kiemelni, hogy a nevezett „als Bürger redlich, als Unthertan dem Allerhöchsten Herrscherhaus immer treu, so dass er in letzter Zeit auch in seiner- Person von Rebellen verfolgt worden ist."

1/1 Csorba hűségét befolyásolhatta az a tény is, hogy a család csak 1834-ben kapta meg a nemességet. A megye élén álló, jogi végzettségű Tallián János 1828-ban kezdte a megyei szolgálatot mint szolgabíró, majd 1836-tól első alispán. Az 1843. május 14ére Pozsonyba összehívott országgyűlésen Somssich Pállal együtt Somogy megyét képviselte.

15 Tehát több mint 20 éves megyei szolgálattal a háta mögött került a megye élére, ahol katonai felettese a Sopronban állomásozó Wilhelm Alemann tábornok volt, polgári ügyek tekintetében pedig az 1849. október 25-iki belügyminiszteri rendelettel egy kerületté összevont Somogy, Tolna, Baranya megyék főbiztosául kinevezett Augusz Antalnak volt közvetlen alárendelve. Tallián mellett megyei titkárként Kacskovics Ignác, adószedőként Svastics István, számvevőként a morva származású Gustav Pohl állt. A megye egészségügyi szervezetét Csorba József megyei főorvos vezette, valamennyi járásban működött járási orvos, valamint szülésznő. Nekik nemcsak az egészségügyi teendők ellátása volt a feladatuk, hanem tevékenyen részt vettek a bűncselekmények elkövetőinek felderítésében, a gyanús halálesetek körülményeinek kivizsgálásában is.

lí! A rendszer tisztviselőivel szemben támasztott legfontosabb követelmény természetesen a politikai megbízhatóság, az aulikus magatartás volt. A Habsburg rendszer törekvése az volt, hogy a belső ügykezelés nyelve a német legyen, tehát a rövid idő alatt germanizált ügyintézés megkövetelte a német nyelv ismeretét. A rendelkezésünkre álló kimutatások szerint a megye tisztviselői ennek a követelménynek eleget tettek, német nyelvismerettel egyedül Berzsenyi Mór, a karádi járás segédbírája nem rendelkezett. A megyei tisztviselők járandósága az 1850. október havi kimutatás szerint a következőképpen alakult:

17