Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár illegális évei (1849-1853)
zonyítani. „Kossuth Magyarországon egy forradalmat kívánt kirobbantani és a mostani rendszert megdönteni", melyben aktív előkészítő szerepet vállalt Noszlopy. A Votum-ban a vád képviselői az elfogottak vallomásait mind Noszlopy ellen csikarták ki, s azokat úgy csoportosították, hogy könnyű legyen felhasználni a halálos ítélet meghozatalánál. Bécsben Noszlopyt már nem kínozták. Ott a bírósági tárgyalás a formaságok miatt is a haditörvényszéki szabályok megtartásával történt. A fizikailag, idegileg meggyötört és összeroppant Noszlopy Bécsben a német nyelv nehézségeivel küzdve, a bírák legynagyobb meglepetésére keményen állta a tárgyalást. Az ítéletben jelentős helyet kapott a kormánybiztosi tevékenység, és itt is a fegyveres ellenállás szervezése volt a legsúlyosabb vádpont. Különösen súlyosan esett latba a bukás utáni időszak, amikor Noszlopy bekapcsolódott a földalatti mozgalomba, ott fegyvereseket gyűjtött és szervezett. Sárközynél a gerillacsapatban, a Gindly ügyben való részvételt vették felségárulásnak. Az ítélet rövid indokló része után, a halált kimondták mindkettőjükre. 92 Noszlopyt a Mária Terézia-féle katonai fenyítő eljárás 61, illetve a haditörvényszék j-Ík cikkelye alapján ítélték halálra és teljes vagyonelkobzásra. Ekkor ítélték halálra a Makkféle földalatti szervezkedésben való részvételért Jubál Károlyt és Andrásffy Károlyt. 93 Noszlopy haditörvényszéki vádiratában, a vádpontok között az ún. Votum informatívumban, vagy az ítélet indoklásában sehol, egyetlen szóval sem szerepelt az uralkodó 1852-es Kecskemét környéki elfogásának előkészítése, vagy annak tervezése. így tehát nyugodtan állíthatjuk, hogy ezen állítólagos elgondolása korabeli szóbeszéden, tévesen alapult. Kempen altábornagy 1853. február 27-én, az ítéletet végrehajtandónak tartotta és azonnal elrendelte közzétételét. Kempen, február 27-én chiffre táviratban értesítette Pest városparancsnokát, Heyntzel vezérőrnagyot és gróf Forgách alezredest, hogy Noszlopyt 28-án délután Bécsből vasúton szállítják vissza. Ezután a rendőrminiszter naplójába a következőket írta: „A négy felségsértőt Jubált, Andrásffyt, valamint Noszlopyt és Sárközyt a rájuk rótt és az általam megerősített halálos ítélet végrehajtására Pestre szállították." 93 ^ 3 A pesti indóházat délután 3 órakor egy század megszállta, egy szakasz zsandár pedig egy tiszt parancsnoksága alatt Noszlopyt zárt kocsin szállította az Üjépületbe. Az állomáson ezenkívül megfelelő készültség is tartalékban volt. A pályaudvari tartalék század pedig, a Noszlopyt vivő szállítókocsit kísérte. Ezenkívül Pesten az Üjépület laktanya részében egy lovas egység délután 3 órától Noszlopy beszállításáig készenlétben volt az esetleges megtorlásokra. A feladat végrehajtására Forgách alezredes kapott parancsot. Másnap, március i-én, kedden délelőtt 10 órakor az Üjépület 1. számú pavilonjánál Noszlopy és Sárközy előtt kihirdették a halálos ítéletet. Innen a Restauer ezredes által előkészített földszinti siralomházba vitték őket. Ott a következő szerdai napon, március 2-án délelőtt 10 órától délután 4 óráig elkülönítve, egyedül Noszlopyt, a megfelelő biztonsági intézkedések mellett az érdeklődő közönség megtekinthette. Ezen idő alatt az 1. számú pavilon kapuját zárva tartották és egyszerre csak kisszámú kíváncsiskodót engedtek be. A siralomházzá átalakított cellában a Noszlopyt megtekintők csak keresztülmehettek és azonnal eltávoztak. Amíg a megtekintés tartott a pavilon udvarán fegyveres őrök álltak. Egy század pedig az Újépületben teljes fegyverzetben
