Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár illegális évei (1849-1853)

jainkat végrehajtani!"

1

" Vasváry visszaemlékezése 1886-ban jelent meg 5 folytatásban, majd ezt követték a különféle átvételek. A Kecskeméti Lapok 1898. december n-i, majd negyedszázad múlva újra „felmelegítve" a Kecskeméti Közlöny, 1922. március 30-április 26. között részleteket közölt Vasváry visszaemlékezéséből. Ezenkívül a Szabadság (Nagyvárad) 1885-ben, a Sárosmegyei Közlöny 1885-ben Hentallertől, majd a Függetlenségben 1886-ban Vasvárytól jelentek meg ugyanezen történetek. így Vasváry nyomán Hentaller és a többi újságíró a századvég politikájának megfelelően Noszlopyból „alkotmányvédőt" csinált. Szó sem volt akkor arról, hogy Noszlopy mit tervezett az árulókkal, a megszállókkal, és így a császárról sem gondolkodhatott másképpen. Az utókor számára Noszlopyról még napjainkban is, tévedéseket ad tovább Nemeskürty István, Parázs a hamu alatt, 1981-ben megjelent könyvében. Vasváry visszaemlékezéséről írja: „Ezért igencsak hihető, hogy Ferenc József elfogására törekedtek; a császárt túszként használva, ki akarták csikarni a magyar nemzeti függetlenséget."

00 Nemeskürty könyvében Noszlopyt és későbbi akcióját anarchisztikus, szélsőbaloldali terrorista különítménynek állítja be. „Olyasféle terrorkülönítményt szervezett, amilyenek napjainkban Itáliában tevékenykednek."

0

' Ezt a már hamisításig történő aktualizálást láthattuk 1980-ban, amikor Rényi Tamás és Zimre Péter forgatókönyve alapján elkészült az „Elve vagy halva" című történelmi kalandfilm, amelyben a főszereplő, Noszlopy Gáspár volt. Ebben az egész földalatti mozgalmat, de magát a történelmi alakot meghamisították és valóságos kalandorrá változtatták. A forgatókönyv a tényleges alapötleten kívül alig támaszkodott megtörtént eseményre.

08 A történelmi igazsághoz tartozik, hogy a császárelfogás históriája 1854 nyarán az aradi földalatti mozgalom résztvevőinek kihallgatásakor csupán egy vádlottnál szerepelt. Csomortányi Károly az ottani mozgalom egyik vezetője két év elteltével azt vallotta, hogy „. . . abban az időben, mikor Noszlopy azon a vidéken (értsd: Arad környékén!) járt, az a szóbeszéd járta, hogy neki az volt a szándéka, hogy embereinek segítségével őfelségét akkori (1852 nyarán) magyarországi körutazása alkalmával megtámadja". Csomortányi sajnos a pletykákon, találgatásokon kívül nem tudott mondani semmit.

00 A két évvel későbbi Csomortányi vallomásba hiba csúszott, mivel Noszlopy Aradon 1851 novemberében járt, és a császári körút pedig 1852 júniusában volt. Hentaller Lajos, aki tulajdoképpen a Ferenc József elfogatásának volt az első terjesztője és a későbbi tévedés megalapozója, sztorit talált Vasváry emlékezésében, aki 1848 bűvöletében élve, számtalan szabadságharcból keletkezett történetet örökített meg. Maga azonban nem volt történész. Amikor pedig 1894-ben megjelentette A balavásári szüret című korrajzát és annak függelékében közölte Noszlopy 1851 végi felkelési tervezetét, a későbbiekben nem lett volna szabad foglalkoznia a császár-elfogással. Sajnos a sztori túl jól hangzott azoknak, akik megtagadták 1849-et és elfelejtették az önkényt. A kecskeméti júliusi elfogatásokat a környéken elharapódzó gyújtogatások is elősegítették.'

0 A császáriak a köztörvényes bűnöket szerették volna a forradalmárokra hárítani. Amikor megkezdődtek a házkutatások, Gál Pesten volt, is Noszlopynak Gálné segítségével sikerült egérutat nyerni. Noszlopy ezután Cegléden, majd Kecskeméten tartózkodott. Innen ismét Ceglédre ment. Amikor a zsandárok július 16-án elfogták az első szállítmányt, Noszlopy Gáspár Szabó Károlynál, illetve Bobory Károlynál Cegléden tartózkodott. A következő na-