Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár illegális évei (1849-1853)
Noszlopy elmenekült, néhány nap múlva azonban letartóztatták Vasváryt, később pedig Zabolayt is. 6:í Vasváry Ferenc szabómester 1886-ban, Hazánk című történelmi közlönyben, folytatásokban megjelent visszaemlékezésében, a kecskeméti eseményeket fantáziájával egészítette ki. Mivel Noszlopy keveset beszélt a készülő egyenruhák felhasználásáról, Vasváry kombinációkba kezdett. Először Hentaller Lajosé az érdem, aki Vasváry elbeszélése alapján felröppentette a császárelfogás történetét. A Függetlenség című napilap 1881. december 25-i számában (355. sz.), „Aki Ferencz Józsefet el akarta fogni" címmel, Hentaller cikket írt. 6 ' 1 Ebben az írói képzelet mellett a történelmi valóságok keveredtek. Hentaller a következőket írta: „Noszlopy Kecskemétet tartotta egy felkelés központjául, mivel azt tapasztalta, hogy ott sok az elégedetlen elem . . ." „Meszlényiné, Kossuth sógornője megbízottjának adta ki magát, Kossuth neve alatt proklamációkat bocsátott ki a néphez." Felhívásainak volt foganatja. Közben május 25-én megjelent a halálos ítélete és jelképesen Pesten in contumatiam" kivégezték. Hentaller ezután „tovább toldja" a történetet Vasváry alapján: „Noszlopy Gáspár erre mintegy visszhangként a felkelést július 6-ára tűzte ki. Ez azonban elmaradt, mert időközben Noszlopyt elfogták. Noszlopynak azonban, miután arcát, hogy fel ne ismerjék, választóvízzel eléktelenítette, s sikerült megszöknie. Kiszabadulása után rögtön megjelent Kecskeméten, ahol Szalkay Gergely honvédőrnagy elnöklete alatt már valóságos forradalmi klub várta. Noszlopy Gáspár itt kifejtette vakmerő tervét. Híre járt ez időben, hogy a fiatal Ferenc József császár körutat tesz az országban. Nekik tehát egy ezredet kell szervezni, még pedig olyan gyorsan, hogy amikor a császár Kecskeméten keresztül megy, akkorra minden rendben legyen. Noszlopy szükségesnek látta a szabad csapatot rögtön megalakítani. Az volt a terve, hogy amint a gyenge kísérettel utazó császár Félcgyházát elhagyja, Kislelek előtt szabad csapatával megrohanja és elfogja. El volt határozva, hogy a kíséretét levágják, a császárt pedig mindaddig fogva tartják, míg bele nem egyezik az alkotmány visszaállításába. Követelni akarták a császártól a magyar katonaság hazabocsátását, s a várak átadását a nemzetőrségnek. Az értekezlet kimondta, hogy míg a császár ezt alá nem írja, addig Kuthy Zsigmond köncsögi tanyáján marad a császár, fogolyként. . . Noszlopy azt akarta, hogy teljesen szereljék fel a szabad csapatot, s azzal indokolta, ha a nép látja, hogy felszerelt egyenruhás sereg van, bátorságot nyer, s tömegesen csatlakozik a felkeléshez . .. Júliusban már készen volt minden s éppen amidőn éjnek idején Köncsögre akarták szállítani a felszerelvényeket, akkor fogták cl az összeesküvőket - mert ekkorra már Kecskeméten boldog, boldogtalan tudta, hogy nagymennyiségű forradalmi ruhák készülnek." Hentaller, illetve Vasváry nyomán mintegy három és fél évtized múlva a számok, a dátumok keveredéséből így lett történelmi félreértés! A hosszan idézett Hentaller azonnal rajtakapható a jóindulatú tévedésen. Először is 6 egyenruha készült el, összesen egy szakasznyi alegység részére vásároltak anyagot, másodszor nem egyezett a császárlátogatás ideje sem. Noszlopyt ekkor nem fogták el, az 1850-ben volt. A császár 1852. június 11-én a késő délutáni órákban érkezett Ceglédről Kecskemétre. Másnap Félegyháza felé elhagyta a várost. Noszlopy, amikor előttük elhaladt a császár és a csekély számú kísérete, Vasváry szerint a következőket mondta: „Mily könnyű lett volna ily fedezet mellett celui
