Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár illegális évei (1849-1853)

a 23 esztendős Szemere Erzsébetet. A házaspár közötti korkülönbség a férj ja­vára, mintegy húsz-huszonöt esztendő volt. 40 A kicsapongó adósságcsináló élet­módját Csepcsányi tovább folytatta. Második házasságából gyermek nem szüle­tett, viszont a szabadságharcban már húsz esztendőt meghaladó Gyula fia, hu­szárhadnagy volt. Csepcsányi Tamás a befogadott Noszlopyt 1851-től Kovács Imre néven, felesége távoli rokonaként mutatta be. A földalatti munkában Cso­mortányi Károllyal, az Arad megyei Almássy birtok kezelőjével ismerkedtek meg, akinek kapcsolata volt a Pesti Bizottság egyik „vezetőjével", Wargha Ist­vánnal. Wargha Csomortányitól Kondorosra Csepcsányiékhoz ment. Itt talál­kozott Wargha Noszlopyval, akire rábízta az aradiak további szervezését. Nosz­lopy 185 1 novemberében már Kovács Imre álnév alatt Warghával Iratoson Cso­mortányinál járt, akit megbízott a gerillacsapat szervezésével, toborzásával/''' Csomortányi később megkezdte a toborzást Noszlopy útmutatása alapján egy ké­szülő „...magyarországi forradalom kirobbantására." A mintegy 15 főből álló kis csoportba földbirtokosok, bérlők, kórházigazgató, házitanítók, ispán, jószág­igazgató és kereskedelmi ügynök tartozott. Céljuk az osztrákoktól való független Magyarország megteremtése „...az 184849-ben uralkodó politikai állapotnak a bevezetésére törekedtek. . ." - az 1855 októberében kelt bécsi haditörvényszéki ítélet szerint. 47 Iratoson, Csomortányi lakásán tartott illegális találkozón Wargha Ist­ván - természetesen a rendőrség megbízásából - Kossuth terveit, a felkelési kiált­ványát és egy szervezési tervet ismertetett. Ez nagyjából a Jubál, Makk-féle köny­nyen felderíthető Évszaki Rendszer volt. Ugyanakkor Vörös Antal pedig beszá­molt az „. . . ottani kerületben a forradalmi ügyeknek vezetésével megbízott sze­mélyekről". Valamennyiüket Kossuth közelgő visszatértére való felkészülésre figyelmeztették. Wargha még „elhitette" az aradiakkal azt is, hogy a jövőben a nemzetiségiek a magyarok mellett, így a szerbek is fegyvert fognak. A legna­gyobb hazugságát is „elsütötte", hogy ő kapcsolatban áll Stratimirovich szerb po­litikussal. Wargha 1854 nyaráig vezette orránál fogva az aradiakat. A rendőrség 1854-ben csapott le rájuk megtetézve a Kossuth dollárok értékesítésének a vád­jával. 48 Wargha különösen az aradiaktól 3000 Ft-nyi összeget vett magához a Kos­suth dollárok értékesítéséből, amit saját céljára felhasznált. Wargha sietve je­lentette Podolsky rendőrtanácsosnak Noszlopyra találását és már látta magánál a .jutalomösszeget is. 1851 végén Noszlopy Gáspár életében azonban a sors közbe­lépett. Az elhanyagolt fiatal kondorosi háziasszony, Csepcsányiné és a bujdosó forradalmár kormánybiztos, akit a fél ország zsandársága üldözött, szerelemre lobbant. A szerelemnek ára volt. Csepcsányiné Szemere Erzsébet terhes lett. Rö­videsen elhagyta idős férjét, és annyit tudunk róla, hogy 1852 októberében letar­tóztatása előtt Pesten, az Egyetem utca 1. szám alatt lakott. 49 Noszlopy Gáspárnak a bujdosás 1852-től még nehezebb lett, hiszen ed­digi magánélete is megváltozott. Erre az időre esett a Pesti Bizottság felszámo­lása. Nem lehetett véletlen, hiszen Wargha Istvánt Aradra küldte Podolsky ta­nácsos és ezzel a „letartóztatást elkerülte". Ezzel a földalatti mozgalomban War­gha továbbra is „tiszta" maradt. Noszlopy pedig néhány hét elteltével önállóan megkezdte a szabad csapatok alakítását, a földalatti mozgalom újraszervezését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom