Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 13. (Kaposvár, 1982)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár illegális évei (1849-1853)

badítás idő előtti kivívásáért élt - mely mind maga, mind polgártársai vérök kíméletlen fecsérlését vonandván maga után, a haza sebeit sem orvosolná! Foga­dá! Vajha tanácsainkat megtartotta volna!!" - emlékezik vissza testvére két év­tized múlva. 3 " Noszlopy Gáspár jellemben, temperamentumban, forradalmi lel­kesedésben és elkötelezettségben különbözött az irodalmi hajlamokra, álmodozás­ra hajló bátyjától. A két Noszlopy testvért az ősz folyamán a császári hatóságok a készülő perükben sajtóban megidézték. Természetes, hogy a két testvér nem jelentkezett. Közben a katonai és a polgári hatóságok gyűjtötték az adatokat ellenük. So­mogyban tovább nyomoztak kapcsolataik után és folyt a kihallgatása azoknak, akik a forradalmár kormánybiztosról a legcsekélyebbet is tudták. A családot Somogyban továbbra is a besúgók vették körül. Csorba főszolgabíró özvegy Nosz­lopyné valamennyi vendégét figyeltette és jelentette főnökének. 38 Augusz Antal a nyomozáshoz 1850 szeptemberében újabb instrukciókat adott, szorgalmazta az „izgatók felfedezését!" Szigorúan meghagyta az útlevelek gondos felülvizsgála­tát és kiadását. 39 Erre az időre esett Noszlopy kormánybiztosi hivatalos iratai­nak a megtalálása is, amire bátyjának a levele vezette rá a hatóságokat. A Noszlopy család Somogyban a két testvér földjének elkobzása után a legnagyobb nehézségek között élt. Pál testvérük - aki nem vett részt a forrada­lomban - kitartó munkájának köszönhető, hogy a nagy család nem nélkülözött. 1850 őszén és telén még nincsenek adataink arról, hogy Noszlopy Gáspár bekapcsolódott volna valamelyik földalatti szervezkedő csoportba. Az első for­rásunk csak 185 1 elejéről való, amikor Noszlopy rövid pesti tartózkodásakor már kapcsolatot teremtett a Kossuth család tagjaival, az ún. Pesti Bizottsággal. Pesten a megszállók is tudták, hogy Meszlényiné Kossuth Zsuzsa a hazai ellenállás egyik alakja és az ő közvetítésével lehetett csak kapcsolatot teremteni a kormányzóval. A császáriak is tudták ezt és legügyesebb besúgójukat, a hazai szervezkedések leg­főbb lebuktatóját, Wargha Istvánt a szervezkedők közé beépítették. Wargha 1851­52-ben már a Pesti Bizottság, a magyarországi földalatti ellenállás egyik fő szer­vezője, aki hosszú ideig Kossuth bizalmát is élvezte. Noszlopy közben megfor­dult az Alföldön és a Partiumban, ahol megkísérelte számbavenni a hazafiakat. 185 1 nyarán már újból Pesten volt, rövid ideig. Az év második felében Kossuth­nál járt Makk József volt tüzérezredes, akit 1851 június végén a kormányzó megbízott mindazok intézésére, „. . . melyek szükségesek és hasznosak, hogy ha­zatérése közelgő idején ... az általános nemzeti felkelést azonnal megindíthas­sa". 39 Kossuth Lajos Kütahyában július 14-én keltezett levelében azt tanácsolta Makknak, hogy keresse fel Noszlopyt, akinek búvóhelyét Baráth József ismeri/' 0 Makk a hazai földalatti szervezkedést Kossuth elgondolása alapján - a londoni Európai Demokrata Bizottság stratégiai terve szerint gondolta kidolgoz­ni. A terv gondolatát az 18 51. március 19-én Mazzinihez írt Kossuth levélben ta­láljuk meg és ez egy magyar-olasz közös felkelésen alapult. „Váratlan lökések hamaríthatják az európai kitörés percét - írta Kossuth -, s ha akkorra legalább 25-30000 fegyverforgató erő nem lesz organizálva s egy vezényszóra mozdítható állapotba téve, minden egyéb semmitsem használ.'" 51 Kossuth tervében teljesen a Mazzini-féle földalatti konspiráció mechanizmusát fogadta el: „2. Ezen organi­satio pedig mindenesetre közlött (évszakok, perc, óra stb.) terv szerint történ­jék. Ezt kívánja az egyéb oldalróli működések combinatiójának lényegesen szük­séges harmóniája." 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom