Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár kormánybiztossága

gok félreverésével megtámadást intézendünk, én és népseregem keleti, s déli, ­Gáspár fivérem pedig északnyugati irányba veendők körül az említett várost, nehogy az ellenség kiillanjék." 3 ' Néhány óra, illetve 1-2 nap alatt Antalnak ba­rátai, Berzsenyi Antal és Lajpczig Jónás segítségével 6-7000 felkelő, Gáspár­nak pedig mintegy 9000 felkelő állt a rendelkezésérc. Gáspár Nagybajomban az ellenséghez menekülő dr. Csorbával és Czindery ladi ispánjával találkozott, aki­ket lefogatott. Itt menti meg a népharagtól Tallián Gábort, aki készséges ki­szolgálója volt a megszállóknak. 38 Kaposvár felszabadításának tervén dolgozva, április 29-én éjjel kapta a kormánybiztos az első biztos hírt az ellenségről. Ódor Sándor szomajomi (ma Kaposfő) jegyző, éjjel futárral küldte Nagybajomba Noszlopyhoz a kaposvári császári helyőrség elvonulását. Inkább futva, mint lépve hagyták el a várost és Kaposmérőt is, ahol a bírót és egy polgárt agyonlőttek, hármat pedig megsebe­sítettek. Erre Mérőben „ . . . lárma kelt s a nép összefutott, akkor már a kapos­fői pusztánál futott a horvát trupp. Mire pedig a szomajomiak hírt kapva Ka­posfőre kimentünk, akkorra már Bárdibükköt elhagyták. - Ladnak tartanak, hogy Barcsra akarnak-e menni, vagy a szigeti fesztungba? Nem tudni!" 39 Ka­darkúton át, a Lad felé tartó császáriakkal Barcs irányában Czindery is elhagyta a megyét. Ekkor a szigetvári császári helyőrségen kívül, nem volt ellenséges erő a megyében. A város határában Noszlopy Antal, 1849. május i-ének délelőttjén, más­fél órával előbb érkező Gáspár testvérének a felkelőivel találkozott. „Mi azért bementünk, oly szép, s hosszú rendben, mely egy nagy hadtestet képezett. A vá­rosi néptől oly lelkesedéssel fogadtatva, mély győzelem hősének dicséretére vá­landott. - Kendők hintenek s lobogtak élőnkbe, üdvözletül. Fegyverdurranás és a sok nemzetőr. Már ekkor toronyra is függesztett lobogók ünnepélyes színt kölcsönöztek", - írta Noszlopy Antal önéletírásában/' 1 * A megyeház erkélyéről Noszlopy Gáspár és testvére beszédet intézett a népfelkelőkhöz, majd a délutáni órákban és éjszakára, a Cser erdőbe vezényel­ték a felkelőket. Itt, a hatalmas tömeg fegyelmezetten viselkedett. A kormány­biztos másnap, a környező községekből is bejött, 18 ezer fő előtt népgyűlést tartott. Beszédében először az ország katonai - politikai helyzetét ismertette. Beszámolt a trónfosztásról, a függetlenségi nyilatkozatról. Majd vállalkozását, Dél-Dunántúl felszabadításának az akcióját és a kormánybiztosi megbízását is­mertette. A győzelem okaként a nép erkölcsi erejére, a somogyi népre hivatko­zott Noszlopy. Ezután esküt tett Noszlopy előtt a tömeg. „Egy csepp vérig, a halálig mindent!" Utána Noszlopy Antal beszélt lelkes hangon. Mindketten ki­emelték a rend fenntartását és azt, hogy az árulók, bűnösök felett a vésztör­vényszék fog ítélkezni, az önbíráskodást pedig büntetni fogják. Szóltak a „má­sok személy és vagyoni bátorság sértéséről, mert a szabadság a polgári társaság alapja, s legszebb virágja ugyan, de csak a renddel párosulva" - számolt be Kossuth Lajosnak Noszlopy Gáspár, a megtartott beszédéről/' 1 A népgyűlésen serelmüket adták elő a jelenlevők. Ügy a Noszlopy-féle jelentés, mint a Pesti Hírlap 1849. június 6-i számában megjelent beszámoló, valamint főbb vonások­ban Noszlopy Antal visszaemlékezése is, a Kossuthnak március 11-én átnyúj­tott felszabadítási tervezet változatát tartalmazta. A népgyűlés Noszlopy Gás­pár radikális nézeteit adta vissza. A népgyűlésen a következő kérések hangzot­tak el:

Next

/
Oldalképek
Tartalom