Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 12. (Kaposvár, 1981)

Magyar Eszter: Településszerkezet és agrártermelés Somogy megyében a 18. században és a 19. század első felében

őszöd A 18. század elején lakott, bár nagyobb arányú betelepítése 1716-ban történt. Határában nem ismert más középkori település. Ma: Balatonöszöd. Pánink A 18. század eleji összeírás két Pamuk települést sorol fel a mai Pamuknak megfelelő területen, amelyek esetleg két birtokos azonos faluban bírt részeiként foghatók fel. Mai határa magába foglalja Bontomfer középkori település helyét is. A török alatt elnéptelenedett, újjáépítése a 18. század közepére tehető. Polány Mai területén feküdt a középkorban Polány, Kispolány és az egyik Gillye nevű település (a 18. században neve Rácgillye). A török alatt elnéptelenedett, a 18. század közepén települt újjá. Somodor A középkori falu a hódoltság idején elpusztult. Területén a 18. század végén Somodor Batthyányi „puszta" (major) gazdasági cselédekkel. A falu Újsomodor néven 1846-ban települt Tolna megyei nemet telepesekből. Somogyvár Mindvégig lakott település. Mai határán belül feküdtek a középkori Almád, Hidas, Cserid és Tol (Thwl) falvak, valamint Tepenye (Tepina) területének egy része. Sárd A felszabadító harcok idején átmenetileg elnéptelenedett. Az új megtelepülök a falut a határ másik részén építették fel. 1737 óta mezőváros. A középkorban mai határán belül feküdt Szentkirály, Szentiván és Szövecs (volt Szűcs). A hódoltság után keletkezett Sörnye falu helyén állt a középkori Fövényed. Ma: Somogysárd. Sörnye Neve a 16. század eleji adójegyzékekben, és a 18. százdaí forrásokban nem szerepel. Megközelítőleg mai területén állt a 16. század elején Fövényed falu. 1877-ben Somogysárdhoz csatolták. Szárszó A visszafoglaló háborúk idején lakott falu, de az új betelepülők a mai község elődjét nem a középkori település helyén építették újjá. Területén a középkorban hasonló nevű falu állt. Ma: Balatonszárszó. Szemes (Falu) A 17. században elpusztult faluként tartották számon, a visszafoglalás után korán újjáépült. Határában nem ismert más középkori település megléte. Ma: Balatonszemcs. Szentpál Középkori neve Pálfalva volt, későbbi nevét a török után betelepülő lakosság etnikai hovatartozásától kaphatta. A határában számontartott régi faluhely, vagy maga Szentpál, vagy a r6. század eleji Gyülevész falu emlékét őrzi. 1930-ban egyesült Varjaskérrel Somogyszentpál néven. Szenyér A 18. század elején lakott település, 1720-ban került vissza középkori birtokosához az esztergomi főkáptalanhoz. Mai határán belül feküdt a középkorban az egyik Arad falu, amely a 19. század végén külterületi lakott helye volt. Szólád Mindvégig lakott település. Határában volt a 16. század elején középkori elődjén kívül Nezde falu is, amely a 19. század végén Nezde, Nyesthegy néven külterületi lakott helyként maradt fenn. Táska A falu a hódoltság idején elpusztult, az 1710-es években települt újjá. Modernkori területén volt a középkorban Task falun kívül Zobafalva (a II. katonai felvételen Kis és Nagy Szadó).